Áldozatok és jutalmak

Isten neve (Szint) Áldozati tárgy - Jutalom

1. Azura (2+ szinten) Glowdust - Azura's Star
2. Boethia (20+ szinten)  Daedra heart - Goldbrand
3. Clavicus Vile (20+ szinten)  500 arany - Masque of Clavicus Vile
4. Hermaeus Mora (21+ szinten) nincs, de a többi 14 küldetést sikeresen teljesítenünk kell, és a főszálon a "Blood of the Daedra" küldetésig eljutnunk - Oghma Infinium
5. Hircine (17+ szinten) Bear/Wolf pelt - Savior's Hide
6. Malacath (10+ szinten) Troll fat - Volendrung
7. Mephala (15+ szinten) Nightshade - Ebony Blade
8. Meridian (10+ szinten) Bonemeal/Ectoplasm - Ring of Khajiit
9. Molag Bal (17+ szinten) Lion pelt - Mace of Molag Bal
10. Namira (5+ szinten) 20, vagy kisebb Personality - Ring of Namira
11. Nocturnal (10+ szinten) Nem kér - Skeleton Key
12. Peryite (10+ szinten) Nem kér - Spell Breaker
13. Sanguine (8+ szinten) Cyrodiilic brandy - Sanguine Rose
14. Sheogorath (2+ szinten) Lettuce, Lesser soul gem, Yarn - Yarn Wabbajack
15. Vaermina (5+ szinten) Black soul gem - Skull of Corruption

Azura
Az Alkony és a Hajnal Istennője

A következő szemelvényt egy híres kalandozó naplójából állítottuk össze, aki a harmadkor végének zűrzavaros időszakában élt. Vélhetően tevékenyen részt vett a Septim ház kiirtásában, s köze volt azokhoz az eseményekhez, amelyek Mehrunes Dagon megidézéséhez, s ezt követően kiűzéséhez vezettek. Ránk mégis csak a daedra hitről írott feljegyzései maradtak, amik jól tükrözik annak a kornak szánalmas voltát, ahol egy ilyen ember is neves hős lehetett. A bejegyzéseket a jobb érthetőség kedvéért nem időrendben, hanem ABC renben közöljük.

Épp a mágusok misztikus könyvtárában töltöttem az időm, mikor kezembe akadt egy furcsa könyv társadalmunk egyik rákfenéjéről, a daedra hívőkről (Modern Heretics). Jobb dolgom nem lévén gondoltam kicsit megmozgatom berozsdált izmaim, s utánajárok mi is igaz ebből. Szerencsére a könyv meg is jelölte az egyik daedra szentélyt, Azura szobrát. Az út Cheydinhaltól hosszú volt és eseménytelen, csak néhány ogre és hegyi oroszlán gondolta úgy, finom vacsora lenne belőlem, de karizmám, akarom mondani karizmom hamar jobb belátásra térítette őket.

Meglepetésemre a szentély nem volt elhagyatott: néhány alak járkált fel, s alá, tették mindazokat a dolgokat, amiket a hívők szoktak, leborultak, meg gyertyákat gyújtottak, meg ilyenek. Mels Maryon némi felvilágosítással is szolgált - amennyiben Azurával szeretnék beszélni, kénytelen leszek némi fényport (glowdust) áldozni neki a hajnal vagy a szürkület óráiban (5-7, illetve 17-19 között). Szerencsére néhány will o’ the wisp maradványát rejtette hátizsákom, így egyből a hercegnőhöz fordulhattam. A fejemben hamarost megszólalt hangja, elmesélte, hogy régesrég öt híve Dratik, a vámpír elpusztítására indult. E nemes célt sikerült is megvalósítaniuk, azonban mind az öten elkapták a vámpírkórt. A rájuk váró szörnyű sors tudatában bezárták magukat egy barlangba, hogy ne legyenek veszélyesek az emberekere. Ez mind szép és jó, de most már nagyon szenvednek, s igazán megszabadíthatnám őket. Persze ez azt jelentette virágnyelven, hogy menjek oda és hányjam kardélre mindet. Mivel profilomba vágónak éreztem a feladatot, felkerekedtem és már ott is álltam a Gutted Mine bejáratánál. Beléptem.

A vámpírok kellemesebb helyet is választhattak volna örök nyomorúságuk színhelyéül, a tárnák szűkek voltak, és az egész bánya talán ha egy zsebkendőnyi. Hamarosan ki is pucoltam a bányát és le is gyilkoltam... akarom mondani mindenkit meg is szabadítottam szenvedéseitől, viszont az egyik vámpír tetemén (az orkén) találtam egy papírt. Ez tetszett, őrzöm azóta is. Visszatértem Azurához, aki megígérte, hogy a mögötte frissiben előtűnt öt gyertya örökké égni fog hívei tiszteletére, meg hasonló ilyen lányos baromságokat, és fáradozásaimért cserébe átnyújtotta Azura Csillagát, ami egy újrafelhasználható lélekkőnek bizonyult. Így esett első találkozásom a daedra hittel.

Boethia
Az Összeesküvés Hercege

A következő szemelvényt egy híres kalandozó naplójából állítottuk össze, aki a harmadkor végének zűrzavaros időszakában élt. Vélhetően tevékenyen részt vett a Septim ház kiirtásában, s köze volt azokhoz az eseményekhez, amelyek Mehrunes Dagon megidézéséhez, s ezt követően kiűzéséhez vezettek. Ránk mégis csak a daedra hitről írott feljegyzései maradtak, amik jól tükrözik annak a kornak szánalmas voltát, ahol egy ilyen ember is neves hős lehetett. A bejegyzéseket a jobb érthetőség kedvéért nem időrendben, hanem ABC renben közöljük.

Bora gra-Uzgash barátom hívta fel figyelmem (ő a Borba’s Goods and Stores bolt tulajdonosa Cheydinhalban) erre a szentélyre, s előzékenyen be is jelölte a helyét. Hű lovam híján (szegényke áldozatul esett a vágófegyverek terén szerzett tapasztalatom növelésének – lenyűgözött, hogy akinek odacsapok, az meghal, kivéve őt, aki elájul, de egyszer annyira megvágtam, hogy nem sikerült neki a csoda) gyalog vágtam neki az útnak. Jól is tettem, mert a cél közeledtével oly meredélyeken és hasadékokon kellett átkelnem, melyre egy ló sem lett volna képes.

A napkelte Boethia fejszés szobra alatt talált, ahol Haekwon felvilágosított, hogy ahhoz, hogy a daedra herceggel beszéljek, egy daedra szívre lesz szükségem. Mivel addigra túl voltam néhány Oblivion kapu bezárásán, ahol volt szerencsém dremorákhoz valamint xivilai-okhoz, akiknek mint tudjuk standard felszerelése a daedra szív, semmi nem akadályozhatott meg, hogy a szimpatikus herceg elé járuljak (ha jól emlékszem még az Anvili Harcosok Céhében is hevert egy, valamelyik tárolóban). Ő megemlítette, hogy csak a kiválasztottait szereti, s mivel én még nem vagyok azt, ne várjak túl sokat. Ha azonban mindenáron a kiválasztottja akarok lenni, részt kell vennem a Tíz Vér Viadalán. Mielőtt beleegyeztem volna, biztos ami biztos alapon futottam egy kört az ismerős boltosoknál, mire visszaértem rogyadoztam a sok gyógyitaltól, feltöltött lélekkőtől, javító kalapácstól, s így léptem be a megnyitott térkapuba. A Tíz Vér Viadalán egy az egy ellenei, egyik oldalról sem becsületes harcok sorozata várt. Már az első ellenfelem megmutatta, hogy készülésem bölcs előrelátásról tanúskodott, egy ork jött ellenem, akkora daedric csatabárddal, hogy ki sem látszott mögüle. Csatánk - hadd ne ecseteljem - gigászi és hősies volt, de mint a mellékelt ábra mutatja győztem. S még várt rám a többi. Öltem argóniait, redguardot, bretont, háromfajta elfet, khajitot, és imperialt.

Várjunk csak, ez kilenc. Hiszen ez a Tíz Vér Viadala volt. Hol a nord? Jajj, ne, az én vagyok, s bizony, az én vérem is hullott szaporán a párbajok alatt... Megtépázva tértem vissza saját síkomra, de így is elnyertem Boethia megbecsülését: rám testálta Goldbrand-et, a tűzsebzéssel felruházott mágikus kardot (22-es fire damage). Mikor a kezembe fogtam, és megsuhintottam, felmerült bennem egy gondolat: mi lenne, ha vámpírrá változnék és megfelelő mennyiségű arany birtokában venném fel a kardot? Aztán elhessegettem, biztos nem sikerülhet.

Clavicus Vile
A fondotlatok, üsszeesküvések Istene

A következő szemelvényt egy híres kalandozó naplójából állítottuk össze, aki a harmadkor végének zűrzavaros időszakában élt. Vélhetően tevékenyen részt vett a Septim ház kiirtásában, s köze volt azokhoz az eseményekhez, amelyek Mehrunes Dagon megidézéséhez, s ezt követően kiűzéséhez vezettek. Ránk mégis csak a daedra hitről írott feljegyzései maradtak, amik jól tükrözik annak a kornak szánalmas voltát, ahol egy ilyen ember is neves hős lehetett. A bejegyzéseket a jobb érthetőség kedvéért nem időrendben, hanem ABC renben közöljük.

A császárvárostól délnyugatra vadászgattam, mikor rábukkantam erre a szentélyre. Meg sem lepődtem, hogy ennek a kis ügyeskedő daedrának egy kahjiit volt a fő követője. 500 aranyért beszélhettem is a herceggel, igazán kíváncsi vagyok mit csinál a septimekkel ott Oblivionban. Clavicus úgy gondolta köthetnénk üzletet: hozzam el neki a régi nagy harcos, Umbra lelkét hordozó kardot, s ő majd kárpótol.

Némi fenntartással kezeltem ezt a homályos ígéretet, de jobb dolgom nem lévén keletre fordultam, s Pell Gate-be indultam. Épp elnyelte a láthatár a szentélyt, amikor valaki megszólított. Hiába forogtam, nem láttam senkit, de a hang azt mondta, ő Barbas, Clavicus Vile vérebe. Mialatt elmondta, hogy mennyire rossz üzletet csináltam, s Umbra Clavicus kezében csak bajt jelenthet, sikerült azonosítanom a hang forrását: csodamód a hátizsákom mélyére egy kutya szobrocska került, nyilván Clavicus tehette oda.

Elkezdtem gondolkodni, hogy is van ez. Clavicus mellém adta kopóját, aki viszont Clavicus ellenében beszél? Nyilván ez csak egy próba, s szavatartásomra kíváncsi. Mire erre jutottam el is értem Pell’s Gate-be. Végigkérdezgettem mindenkit Umbráról, a sok ocsúbeszéd közt csak Irroke tudott újdonsággal szolgálni. Elmondása szerint tanítványa, Lenwin találta meg Umbra kardját, s láthatóan az átvette felette a hatalmat: Umbra-nak kezdte magát nevezni, végül néhány zsoldoshoz csatlakozott, akik áthaladtak a falun. Azt is említette Vindaselben, észak-északnyugatra látták őt utoljára. Nosza, a friss nyomon szagot fogva (azt hiszem Barbas kezd az idegeimre menni) rohantam Vindaselbe.

Ott - a rémítő környezet ellenére - csak néhány patkány és mudcrab fogadott, akik nem jelentettek kifejezett ellenállást. Umbrára a rom szívében leltem, választás elé állított: harcolok, vagy elfutok előle. Zord mosollyal húztam elő claymore-om, aztán ez a zord mosoly hamarosan csodálkozássá torzult, ahogy háton a levegőben úszva gondolkodtam azon, hogy is üthetett meg ilyen erősen ez a NŐ.

Feltápászkodtam, aztán megmutattam neki mi is az a nord virtus. Nem áltattam magam, győzelmem csak gyógyitalaimnak, claymore-om hosszának, a bénító mérgeknek és nagyobb mozgékonyságomnak köszönhettem. Umbra erős volt, nagyon erős. Kifosztottam hulláját, suhintottam egyet-kettőt kardjával, ami a legjobbnak bizonyult, amivel életemben eddig találkoztam (damage 28, soul trap on strike 120 sec).

Egy pillanatra megkísértett a gondolat, hogy inkább megtartom, semmint Clavicusnak adjam, aztán győzött adott szavam. Barbas berzenkedése ellenére a hercegnek adtam a kardot, aki nekem adta Clavicus Vile maszkját (heavy armor, armor rating 4?, fortify personality 20). A maszk nem volt rossz, de a kard... nem kellett volna odaadni..

Hermaeus Mora
A jóslatok és jövendölések Istene

A következő szemelvényt egy híres kalandozó naplójából állítottuk össze, aki a harmadkor végének zűrzavaros időszakában élt. Vélhetően tevékenyen részt vett a Septim ház kiirtásában, s köze volt azokhoz az eseményekhez, amelyek Mehrunes Dagon megidézéséhez, s ezt követően kiűzéséhez vezettek. Ránk mégis csak a daedra hitről írott feljegyzései maradtak, amik jól tükrözik annak a kornak szánalmas voltát, ahol egy ilyen ember is neves hős lehetett. A bejegyzéseket a jobb érthetőség kedvéért nem időrendben, hanem ABC renben közöljük.

Miután a 14-ik daedra hercegen is segítettem, azon gondolkodtam vajh’ merre is lehet a 15-ik. Biztos, ami biztos, aludtam rá egyet, s mikor felébredtem, Casta Flavus állt ágyam mellett, ki Hermaeus Mora küldöttének vallotta magát. Szerinte a daedra herceg, a sors ura, látni kívánt, s jól teszem, ha engedelmeskedem akaratának. A térképemre bökött: "Ide menj" - aztán nem szólt többet.

Az út nehéz volt, messze a Jerall Hegység csúcsai közé vitt. Szakadt a hó és metsző északi szél fútt, végre, egy kis igazi, nordnak való ítéletidő. Leginkább toronyiránt mentem, aztán szerencsére ráakadtam egy hídra, amit gondos kezek emeltek. Nem csalódtam, a híd valóban Hermaeus szentélyéhez vitt. A herceg földi mása cseppet sem volt megnyerő látvány, láttán a mudcrab-ek istene Titulus jutott eszembe, így röhögéssel küszködve közeledtem a szentélyhez. A daedra érhezhetett rajtam némi tiszteletlenséget, ezért egész kis beszédet kerekített, amely bármely imperial rétornak a becsületére vált volna: kitért az ő végtelen hatalmára, illetve sérelmezte, hogy miután 14 testvérének segítettem, eszem ágában sem volt őt felkeresni. Épp ezért el kell végeznem neki egy szolgálatot, s az általa biztosított lélekcsapda varázslattal rabul kell ejtenem mind a 10 értelmes (már ha khajiitok esetében beszélhetünk erről) faj egy-egy példányának lelkét.

Ez könnyű feladatnak ígérkezett, aztán jobban belegondoltam. A lakosok inkább városokban és falvakban fordulnak elő, ahol sokan vannak, mellettük őrség, s nem tudom, talán még a jövőben hasznukat is láthatom. Átutazókra várni pedig nem az én stílusom. Így egy stílusos megoldáshoz folyamodtam: elsőként Hermaeus Mora követőit mészároltam le, utána pedig szisztematikusan végiglátogattam az összes daedra szentélyt, s kiirtottam a hívőket. Eredetileg épp ilyen indíttatásból fogtam bele a dologba, s most még hasznot is hozott. A hívők gyengék voltak és rosszul felszereltek, kár rájuk szót vesztegetni.

Mikor visszatértem Hermaeus Morához ő a legcsekélyebb kifogást sem emelte az ellen, hogy épp most irtottam ki írmagjáig a daedra hitet világunkról, sőt, hálás is volt: rám bízta az Oghma Infiniumot, a tudás nagy könyvét. Ezt azonnal el is olvastam, s mit mondjak, a benne lévő dolgok a javamra váltak.

Amikor elolvassuk a könyvet választhatunk a következő bónuszok közt:

- Path of Steel - Strength, Speed, Blade, Blunt, Heavy armor;
- Path of Shadow - Speed, Acrobatics, Light armor, Security, Sneak;
- Path of Spirit - Intelligence, Alteration, Conjuration, Destruction, Restoration.

Ezen tulajdonságok/képzettségek mind +10-et kapnak, s így akár a maximum fölé is növelhetjük őket

Valahogy így végződött az én kalandom a daedra hercegekkel és követőikkel.

Hircine
A Vadászat Istene

A következő szemelvényt egy híres kalandozó naplójából állítottuk össze, aki a harmadkor végének zűrzavaros időszakában élt. Vélhetően tevékenyen részt vett a Septim ház kiirtásában, s köze volt azokhoz az eseményekhez, amelyek Mehrunes Dagon megidézéséhez, s ezt követően kiűzéséhez vezettek. Ránk mégis csak a daedra hitről írott feljegyzései maradtak, amik jól tükrözik annak a kornak szánalmas voltát, ahol egy ilyen ember is neves hős lehetett. A bejegyzéseket a jobb érthetőség kedvéért nem időrendben, hanem ABC renben közöljük.

A Vadász szentélyéről - több másikkal egyetemben - Ontus Vanin beszélt nekem, akivel teljesen véletlenül akadtam össze a Talos Plaza-ban. Mivel a közelben volt, gondoltam elugrom oda, s megnézem mit is rejthet. Vajhira tájékoztatott, hogy a herceg néma marad mindaddig, míg egy farkas vagy medve irhát nem ajándékozom neki, ennek beszerzése különösebb gondot nem okozott.

Hircine egy unikornisszarvat kívánt tőlem kegyéért cserébe, s egyetlen helyet nevezett meg, hol ez a csodás állat fellelhető: a Harcane tisztást, innen dél-délkeletre. A tisztás tényleg nem volt messze, de szerencsétlenségemre az unikornist három tagbaszakadt minotaur őrizte, s az istennek sem tágítottak a közeléből. Mivel a közhiedelemmel az unikornisok nem csak a szűzlányoknak engedik, hogy a hátukra üljenek, hanem mindenkinek, aki nem von fegyvert a közelükben, ezért különös óvatossággal kellett eljárnom. Mivel a lőfegyverekhez nem nagyon értek, a bokrok takarásából lélekcsapdát varázsoltam az egyik minotaurra, aki egyből felém indult méretes harci kalapácsát lengetve.

Kicsit távolabbra szaladtam, azután megmutattam neki, hogy az ember miért is használ claymore-t, nem pedig kalapácsot. Két másik minotaurral később már nyugodtan megközelíthettem az unikornist, aki békésen tűrte, hogy ráüljek. Futottam egy szép kört cryodilben, az emberek szájtátin bámultak, ahogy megközelítettem őket csodahátasommal. Jó móka volt, a teljes örömömet csak az rontotta el, amikor egy császári vadásszal hozott össze a sors.

A szerencsétlen flótás épp szarvasra lőtt, amikor hátasom meglátta a kezében a fegyvert. Azonnal nekiesett, az íjász pedig hiába lőtte, nem tudta, hogy az unikornisok csak mágikus fegyverekkel sebezhetőek. Érdeklődve figyeltem az egyenlőtlen küzdelmet, majd a férfi hulláján átlépve lekaszaboltam az unikornist, hogy ohnekornist varázsoljak belőle.

Hircine némi vérgőzös beszéddel fogadta ajándékomat, s nekem ajándékozta a Savior’s Hide nevű varázspáncélt (light armor, közepes resist magicka enchantmenttel).

Malacath
Az Orkok Ősatyja, az Átkok Istene

A következő szemelvényt egy híres kalandozó naplójából állítottuk össze, aki a harmadkor végének zűrzavaros időszakában élt. Vélhetően tevékenyen részt vett a Septim ház kiirtásában, s köze volt azokhoz az eseményekhez, amelyek Mehrunes Dagon megidézéséhez, s ezt követően kiűzéséhez vezettek. Ránk mégis csak a daedra hitről írott feljegyzései maradtak, amik jól tükrözik annak a kornak szánalmas voltát, ahol egy ilyen ember is neves hős lehetett. A bejegyzéseket a jobb érthetőség kedvéért nem időrendben, hanem ABC renben közöljük.

Az orkok ősatyja mindig is érdeklődéssel töltött el. Sokat nyomoztam szentélyének helye után, kérdezgettem a környéket járó embereket, végül Pinarus Inventius vezetett nyomra, akivel Anvilben, a Harcosok Céhének első küldetése során találkoztam. Nem meglepő módon Malacath hívei - mind orkok - kinéztek maguk közül, de némi győzködés után beleegyeztek, hogy egy adagnyi troll zsír árán beszélhetek istenükkel. Kalandjaim során jónéhány ilyen rút szörnyet megöltem, de gyakran láttam alkimistáknál is ezt a komponenst, így ez sem jelentett komoly akadályt.

Malacath dörgő basszusa szinte a földbe tiport, a deadra haragudott, és joggal: kiválasztott népének testvéreit, az ogrékat, egy helyi nemes, bizonyos Drad rabszolgasorba kényszerítette. Gyűlölöm a rabszolgaságot, mi nordok mindig is kemény körülmények közt éltünk, együtt éheztünk és folyattuk vérünk, de mindig szabadon. Nem kellett meggyőzni, hogy móresre tanítsam a kis hatalmaskodó férget.

A házához indultam, ami egész kis vidéki kúriának bizonyult: nagy ház, gondos kezek által karban tartott kertek, termőföldek, s a közelben egy kisebb bánya alkotta a birtokot. Dradra a házában akadtam rá, s mindennél fontosabb volt, hogy kiszedjem belőle, hol tartja az ogrékat. Ő dicsekedett is vele, hogy ogre rabszolgái vannak, milyen jól dolgoznak, mennyire törvényes ez az egész, s bár a szám lerohadt, azt mondtam, csodálom az eszét érte. Ez hatott: a balga lélek elárulta, hogy a közeli bányában tartja rabszolgáit, ahol azok éjt nappallá téve bányásznak neki.

Felkerekedtem hát (először magamhoz vettem a közeli asztalon heverésző kulcsot), s úgy döntöttem, csendesen kell elintéznem az őröket. Már a bejáraton is osonva haladtam keresztül, bölcs döntés volt, két őr pont ott szobrozott, talpig üveg és daedric páncélban. Az elsőt gond nélkül hátbaböktem egy hosszúkarddal, magam lepődtem meg a legjobban, mikor felkelt és társával együtt nekem esett! Izzasztó, jó harc volt. Kifosztottam a hullákat, még talán három vagy négy őr állta utam, de ők könnyebb falatok voltak, mert már vigyáztam, hogy egyszerre csak eggyel hozzon össze a sors. Az ogrék kopár, büdös cellákban raboskodtak, szabadon engedtem őket, megvártam míg biztonságban távoznak, aztán Malacath elé járultam.

Ő hálájának kézzelfogható jelét is adta, én lehettem Volendrung, a híres kalapács új hordozója (kétkezes blunt, paralyze, drain health on strike). Még visszatértem lord Drad birtokára, hogy neki is igazságot szolgáltassak, de nem kellett, rá és lady Drad-ra a földeken találtam rá, ahol épp kapáltak egy ogre felügyelete alatt. Beszédbe elegyedtem velük, s lady Drad könnyekkel a szemében panaszolta fel, hogy még sosem dolgoztak ilyen keményen. Kétkedem benne, hogy valaha is dolgoztak egyátalán. Phia, nemesek.

Mephala
A Hálószövő vagy Pókisten

A következő szemelvényt egy híres kalandozó naplójából állítottuk össze, aki a harmadkor végének zűrzavaros időszakában élt. Vélhetően tevékenyen részt vett a Septim ház kiirtásában, s köze volt azokhoz az eseményekhez, amelyek Mehrunes Dagon megidézéséhez, s ezt követően kiűzéséhez vezettek. Ránk mégis csak a daedra hitről írott feljegyzései maradtak, amik jól tükrözik annak a kornak szánalmas voltát, ahol egy ilyen ember is neves hős lehetett. A bejegyzéseket a jobb érthetőség kedvéért nem időrendben, hanem ABC renben közöljük.

Ontus Vanin hatására indultam a Roxey Inn közelében lévő szentélybe, hogy felkeressem a hírhedt összeesküvőt. Dredena Hlavel világosított fel, hogy egy nightshade-et leszek kénytelen feláldozni éjfél és hajnal között, ha szeretnék beszélni a daedrával. Sokáig gondolkodtam, hol is láttam ilyen virágot a vadonon kívűl, végül eszembe jutott, hogy Chorrolban, a Mágusok Céhének könyvtárában hevert egy darab, de gondoltam inkább teszek egy próbát a Main Ingredientben, lévén az közelebb van.

Szerencsémre árultak ebből a virágból is, így már aznap este elő tudtam hívni a daedrát. Ő jó szokásához híven épp cselt szőtt: képtelen volt tétlenül nézni, hogy a közeli Bleaker’s Way nordjai és sötét elfei békében élnek egymással. Engem választott eszközéül, azt kívánta öljem meg a családfőket és hárítsam a gyanút az ellentétes táborra. Nem volt apelláta, mennem kellett. Midőn Bleaker’s Waybe értem a lélegzetem is elállt. Népem áruló tagjai valóban kart karba öltve sétáltak ezekkel az istentelen fattyakkal! Pedig elég lett volna rájuk nézni, szemükben ott lobogott az az undorító áruló láng, s biztos valami szörnyű varázslatot bocsáthattak csak a nordokra, vagy azoknak ment az agyukra a kényelmes déli életmód, hogy belenyughattak ebbe a megalázó szomszédságba. Ezen tényleg változtatnom kellett. Némi faggatózás után megtudtam, hogy a két tábor vezére Hrol Ulfgar és Nivan Dalvilu. Vártam éjjelig, hogy tervem mozgásba lendüljön. E békés szomszédság annyira kényelmessé tette a családfőket, hogy elővigyázatlan módon még éjjelre is nyitva hagyták ajtajukat.

Előbb Nivan házát látogattam meg, ami a kocsmától nyugatra állt – a szellőnél is halkabban osontam be, s valamilyen tárgy után kutattam, ami majd bizonyítékként használhatok fel. A jobbomon álló kis asztalkán meg is leltem családjának szakrális tőrét, ezt gyorsan el is tettem. A város nyugati része felé lopództam, hogy meglátogassam Hrol házát is. Már lentről hallottam az eltunyult nord hortyogását, ezért felfele vettem az irányt. A lépcsőfordulóban egy könyv mellett ott hevert pecsétgyűrűje, ezt is magamhoz vettem, majd meglátogattam hálószobáját. A falnak fordulva aludt, nem ébredt fel közeledésemre. Fejemet csóválva megfogadtam, hogy önkezemmel vetek véget életemnek ha valaha is ilyen elővigyázatlan leszek, közben egyetlen olajozott mozdulattal a hátába állítottam kardomat. Nivan tőrét a holtestébe rejtettem, aztán ahogy jöttem, távoztam. Nivan a falucska közepén állt, a csillagokban gyönyörködött, szinte fel sem tűnt neki, mikor leszúrtam. A markába erőltettem Ulfgar pecsétgyűrűjét, majd elégedetten felébresztettem az egyik lakost. Zihálva ömlött belőlem a szó, hogy Hrol és Nivan összeverekedett, s valószínűleg meg is ölték egymást. Ő dühösen keltegette a többi nordot és hamarosan bosszúért kiáltva vetették rá magukat a sötét elfekre. Sajnos azok számbeli fölénye diadalmaskodott, de mindig is azt mondtam, jobb harcolva meghalni, mint féregként élni.

Mephala elégedett volt az eredménnyel, s harcoshoz méltó ajándékot adott, az Ebony Blade-et (Silence, Absorb Health on strike), amely ugyan nem volt a Goldbrandhez fogható, de néhányszor a varázslók ellen hasznos célszerszámnak bizonyult.

Meridian
Az Átjáró élet és halál között

A következő szemelvényt egy híres kalandozó naplójából állítottuk össze, aki a harmadkor végének zűrzavaros időszakában élt. Vélhetően tevékenyen részt vett a Septim ház kiirtásában, s köze volt azokhoz az eseményekhez, amelyek Mehrunes Dagon megidézéséhez, s ezt követően kiűzéséhez vezettek. Ránk mégis csak a daedra hitről írott feljegyzései maradtak, amik jól tükrözik annak a kornak szánalmas voltát, ahol egy ilyen ember is neves hős lehetett. A bejegyzéseket a jobb érthetőség kedvéért nem időrendben, hanem ABC renben közöljük.

Skingrad környéke jól ismert előttem, hiszen ott lakom. Ezért csak idő kérdése volt, míg rábukkanok Meridia szentélyére a várostól nyugatra. Talán Meridia áll legközelebb az általunk alkotott "jó" fogalmához (már amennyire egy daedra esetében lehet ilyesmiről beszélni), legalábbis Basil Ernarde beszámolójából ezt vettem ki. Azt is említette, hogy ektoplazmát kell áldoznom a minden élőholtak gyűlölőjének, ha szavát szeretném hallani. Szerencsémre a szentélytől nyugatra, közel az egyik padhoz valami jótét lélek ottfelejtett egy darabkát, ha véletlen mégsem találtam volna meg, bármelyik kápolna kriptája jó vadászterület lett volna.

Nagy meglepetésemre Meridia nem élőholtak ellen küldött. Inkább öt nekromantát választott célpontnak. Rémületes, hogy mennyire nem tudnak a daedrák elvonatkoztatni a sémáktól. Na mindegy, megígértem neki, hogy a Howling Cave hamarosan nekromanta mentes lesz, és elindultam. Nem is sejtettem milyen nagy fába vágtam a fejszém. Maga a barlang talpalatnyi, csöndes megközelítés szóba sem jöhetett. Így kardot fogva rárontottam az első nekromantára, aki hamarosan meg is halt, de közben a többi elkezdte a különféle szellemeket idézni, s legnagyobb rémületemre feltűnt az oldalukon néhány nether lich is. Taktikai visszavonulás követte kirohanásomat, amely során a balra nyíló alkóv lakójának megadtam a lehetőséget, hogy esetleg ő is lich-ként térjen vissza (már amennyiben a fej és néhány végtag hiánya nem gátolja meg ezt a lehetőséget), s míg védekeztem a csontvázak, zombik, szellemek és lichek rám záporozó ütéseitől, azon gondolkodtam mit tegyek.

A véletlen segített: valamelyik buta nekromanta egy területre ható varázslatot lőtt rám, ami megsebezte a barlang élettelen lakóit. Azok dühükben szétcincálták egykori gazdájukat, mialatt én őket megkerülve kivégeztem a maradék két nekromantát is. Gyorsan kiszaladtam a barlangból, s némi pihenés után sikerült az egész helyet megtisztítanom.

Kvatch ostroma óta ez volt az első hely, ahol könnyen otthagyhattam volna a fogam. De szerencsére nem így történt, picit megtépázva hallgattam Meridia hálálkodását, aki a Khajiitok gyűrűjét (fortify speed, chameleon constant effect) adta nekem. Micsodaaa? Egy nyomorult macska gyűrűjét húzzam az ujjamra? Az „ajándékot” bevágtam a bokrokba és dúlva-fúlva tértem haza, hogy némi itallal űzzem el a nap fáradtságát.

Molag Bal
A Cselszövés Istene

A következő szemelvényt egy híres kalandozó naplójából állítottuk össze, aki a harmadkor végének zűrzavaros időszakában élt. Vélhetően tevékenyen részt vett a Septim ház kiirtásában, s köze volt azokhoz az eseményekhez, amelyek Mehrunes Dagon megidézéséhez, s ezt követően kiűzéséhez vezettek. Ránk mégis csak a daedra hitről írott feljegyzései maradtak, amik jól tükrözik annak a kornak szánalmas voltát, ahol egy ilyen ember is neves hős lehetett. A bejegyzéseket a jobb érthetőség kedvéért nem időrendben, hanem ABC renben közöljük.

A megrontó szentélyéhez a Breakneck barlangtól jutottam. Igyekeztem nem belegondolni, hogy miért éppen egy redguard a főpapja, inkább kifaggattam, hogy mivel is nyerhetném el a daedra kegyét. Ő feladta a leckét: egy oroszlán irhát kell feláldoznom, hogy beszélhessek a herceggel.

Nem szeretném ecsetelni, hogy mennyit szenvedtem ezért az áldozatért, mivel az anvili Harcosok Céhének első küldetéséből származó oroszlánbőröket rég eladtam magam sem tudom kinek, kénytelen voltam egészen a Jerall hegységig elmenni és ott napokat kóborolni, hogy a sok medve és farkas közt találkozzam egy oroszlánnal is.

Kicsit megroppant lelkesedéssel tértem vissza a szentélyhez, hogy átvegyem feladatom: Melus Petiliusról beszélt és az ő fogadalmáról - azaz, hogy sosem fog fegyvert fogni senkire. Ezért vigyek magammal egy átkozott buzogányt, s érjem el, hogy Melus megöljön vele, s ő, a hatalmas Molag Bal, kijátszva a halált fel fog támasztani. Brindle Home-ba irányított, ahol utánaérdeklődtem a redguardnak. A helyi híresség, a falu védője ő volt, állítólag egyedül elűzött goblinhordákat, puszta kézzel kiállt minotaurok ellen (nem szerettem volna a lelkes helyiek lelkesedését lelohasztani azzal, hogy megnézhetné magát az a kalandozó, aki legalább ennyire, de inkább többre nem képes), s ez egészen addig így zajlott, míg egy kevéssé szép napon a felesége lázban meghalt, mialatt ő távol volt. Természetesen magát hibáztatta, s ekkor tette ama nevezetes fogadalmát, hogy eztán nem emel kezet senkire. A kedves úriember még azt is megmutatta, merre találom a házát, s felvilágosított hogy ideje nagy részét a felesége sírjánál tölti. Meg is látogattam Melust, s valóban - hiába sértegettem, hiába ütöttem meg, nem tántorítottam el fogadalmától. Hohó, gondoltam, ez nehéz falat lesz, ezért vittem egy kis szentimentális felhangot az egészbe.

Megvártam, amíg meglátogatja felesége sírját, a keze ügyébe helyeztem a buzogányt, s megütöttem. Számításom bevált, dühösen sziszegte, hogy épp a felesége előtt kellett megsértenem becsületét, s most már magamra vessek - ezzel felmarkolta a buzogányt, és szerinte mázsás ütéseket osztogatva támadt nekem. Vajon milyen goblinokat és minotaurokat ölhetett? Merthogy egy-egy ütése legfeljebb egy molylepkének válhatott becsületére. Levettem a páncélomat, de még így is hosszú és unalmas móka volt. Aztán körül ölelt a sötétség... Utolsó gondolatom az volt, hogy mennyire vicces fickó lehet Molag Bal, mert kevés nagyobb poént tudok elképzelni annál, hogy két embert vág át: egyet, aki öl, és egyet, akit ölnek.

De megtartotta szavát, s kissé szédelegve álltam szentélye előtt. Gratulált a jól végzett munkához, s fáradozásaimért cserébe nekem adta buzogányát (damage strength, magicka 5 pts on strike). Vicces kedvem lévén meglátogattam még Melust, aki nagy szemeket meresztve nevezett rémálmának. Kinevettem, s eszembe jutott, hogy eztán minden alkalommal, amikor rossz kedvem van, meglátogathatom egyetlen gyilkosom, akinek nem sikerült megölnie.

Namira
A Daedra Szellem

A következő szemelvényt egy híres kalandozó naplójából állítottuk össze, aki a harmadkor végének zűrzavaros időszakában élt. Vélhetően tevékenyen részt vett a Septim ház kiirtásában, s köze volt azokhoz az eseményekhez, amelyek Mehrunes Dagon megidézéséhez, s ezt követően kiűzéséhez vezettek. Ránk mégis csak a daedra hitről írott feljegyzései maradtak, amik jól tükrözik annak a kornak szánalmas voltát, ahol egy ilyen ember is neves hős lehetett. A bejegyzéseket a jobb érthetőség kedvéért nem időrendben, hanem ABC renben közöljük.

Nem is tudom mi vetett a Brumától kelet-délkeletre fekvő szentélybe. Ha már mégis ott voltam, fel is akartam ajánlani e kevéssé vonzó daedrának szolgálataim. Gyomorforgató híve, Hrolfordi azt mondta, ne is álmodjak arról, hogy Namira megszólít, amíg ilyen vonzó vagyok. Ettől enyhe köhögőrohamot kaptam, a lányok mondták már, hogy milyen erős vagyok, meg férfias, de hogy vonzó... Ám ezen ne múljon, szerencsére volt nálam néhány üveg lőre (cheap wine), fel is hajtottam. Gajdonászva, néha egy kis hányásra meg-meg állva máris megfeleltem a daedra kényes ízlésének.

Ahogy emlékszem azt kérte, néhány kiváló hívének keljek segítségére: lakhelyüket, Anga romját Arkay papjai dúlják, s ezen "elfeledettek" nem férkőzhetnek a közelükbe, mivel fáklyát hordanak, és annak fénye bántja őket. Ezért ellátott egy hasznos kis varázslattal, amivel kiolthatom ezt a fényt.

A rom szerencsére a közelben volt, s rögtön a bejárat után találkoztam is az első pappal. Gyorsan rálőttem Namira varázslatát, a többit pedig megoldották a közelben ólálkodó hívek. Még egy ilyen vértelen küldetést, babramunka volt a további három pap is. Jártomban még sikerült egy titkos szobára bukkannom, a rom délkeleti csücskében. Itt viszont nem pihenhetett hüvelyében kardom, mert két nether lich várt, akik összeharácsolt javaikat őrizték.

A napi testmozgás is letudva, nyugodt szívvel térhettem vissza Namirához. Segítségemért cserébe gyűrűjét kaptam (reflect damage, reflect spell constant effect), amit máig is viselek.

Nocturnal
Az Éjúrnő

A következő szemelvényt egy híres kalandozó naplójából állítottuk össze, aki a harmadkor végének zűrzavaros időszakában élt. Vélhetően tevékenyen részt vett a Septim ház kiirtásában, s köze volt azokhoz az eseményekhez, amelyek Mehrunes Dagon megidézéséhez, s ezt követően kiűzéséhez vezettek. Ránk mégis csak a daedra hitről írott feljegyzései maradtak, amik jól tükrözik annak a kornak szánalmas voltát, ahol egy ilyen ember is neves hős lehetett. A bejegyzéseket a jobb érthetőség kedvéért nem időrendben, hanem ABC renben közöljük.

Alves Uvenim emlékezett meg erről a szentélyről, mikor Leyawiinben a Mágusok Céhében találkoztunk. Arra vettem hát az irányt, s legnagyobb meglepetésemre azonnal a daedra színe elé járulhattam. Nocturnal nagy bajban volt, ismét meglopták. Azt, hogy a Gray Fox néhány évvel ezelőtt megszabadította a szürke csuklyától még elviselte volna, de a minap két szemfüles argóniai megpattintotta a Szemét is. A tolvajok Leyawiinbe menekültek, de semmi további fogódzót nem adott.

Így a város felé vettem utam, ahol Nocturnal Szeme után kérdezősködtem. Egy barátságos imperial őr adott némi fogódzót, elmondása szerint Weebam-na és Bejeen "nagy fogásról" és "értékes ékszerről" beszéltek. Weebam lepusztult hajlékára a katedrális és palota között leltem rá, s faggatózásomra a két gyík nagyon gyanúsan tagadott. Ezért kiléptem házukból és visszaosontam, a bejárati folyosón mozdulatlanná dermedtem, amikor arról beszéltek, hogy a Szem biztonságban van a trolloktól Tidewater barlangjában.

Tudtam annyit amennyit kellett, mosolyogva készítettem elő tűzsebzéssel felruházott pallosom, s csakhamar ott álltam a barlang szájánál. Két troll rontott rám és zuhant el azon nyomban, de bent, a félhomályon kívűl senki sem várt. Azonnal jobbra fordultam, aztán egy T elágazásnál balra, átúsztam az elárasztott járaton, levágtam közben néhány ellenfelet, s egy ládikóban meg is találtam a Szemet.

Visszatérve Nocturnal hálájának kézzelfogható jelét is adta: így került birtokomba a Skeleton Key (Fortify Security 40 pts constant effect, ha zárnyitásnál rontunk, nem törik el).

Peryite
A Munkafelügyelő

A következő szemelvényt egy híres kalandozó naplójából állítottuk össze, aki a harmadkor végének zűrzavaros időszakában élt. Vélhetően tevékenyen részt vett a Septim ház kiirtásában, s köze volt azokhoz az eseményekhez, amelyek Mehrunes Dagon megidézéséhez, s ezt követően kiűzéséhez vezettek. Ránk mégis csak a daedra hitről írott feljegyzései maradtak, amik jól tükrözik annak a kornak szánalmas voltát, ahol egy ilyen ember is neves hős lehetett. A bejegyzéseket a jobb érthetőség kedvéért nem időrendben, hanem ABC renben közöljük.

Csak egy csendes folyóparti horgászásra vágytam két Oblivion kapu bezárása között, ám még ez a pihenés sem adatott meg. Úgy hallottam nagyon harapnak a Slaughterfishek a Silverfish délkeleti partján, de természetesen az egészből semmi sem lett. Peryite szentélyére akadtam a kiszemelt horgászhelyen, ami előtt öt alak állt mozdulatlanságba fagyva. Hiába hallóztam, integettem a szemük előtt, s próbáltam ezerféle módon felhívni magamra a figyelmet, nem mozdultak, ezért megkérdeztem a daedrát, hogy mi is történt.

Némileg szomorúan mesélte el, hogy hívei egy erős varázslattal próbálták őt megidézni, de a varázs visszacsapott, vagy egy másik isten akadályozta meg létrejöttét (valahogy nem tudtam elképzelni, hogy a világ hejj, de jó hely lenne ha peryite lábával taposná), s követői lelke kiszakadt testükből, s most valahol Oblivion síkján kódorog. Kiérteztem hangjából, hogy szenved, s az eset jó lecke volt számára, hogy többé ne feszegesse ezt a dolgot, ezért nagy szívem megesett rajta és felajánlottam segítségem.

Ö kapva kapott az alkalmon és elteleportált Oblivion egy elhagyott csücskébe, ahol az eltévelyedett lelkek kóboroltak. Itt azt kaptam az arcomba, amit Oblivion bármely részén: daedrák hadát, aki mind a véremet kívánta venni. Csak itt még agresszívebbek, még számosabbak voltak. Ilvel Romayn lelkét délnyugatra találtam meg, egy kisebb torony tövében, eztán északnak fordultam, s hamarost Er-Teeus lekét is sikerült visszaküldenem, aki a Sightless Grotto környékén bolyongott.

Északi utamat némi keleti módosítással folytattam, hogy egy hosszabb (s daedrákban gazdagabb) kitérő után elérjem Kewan lelkét is. Választás előtt álltam, lemerészkedjem-e a közeli barlangrendszerbe, vagy kerüljek a felszínen a következő lélekig. A barlangot választottam, pedig fent könnyebb utam lett volna. Három szinten 17 erős daedra ácsingózott rám, igaz, őriztek néhány kincset, de így visszagondolva sem tudom eldönteni megérte-e a fáradtságot. Mindenesetre a kijárat előtt Maren lelke téblábolt, s délre fordulva áthaladtam egy kapun, amit két lógó holttest "díszített", s minden talpalatnyi földért megharcolva elértem egy nagy tűzoszlopot, amitől nyugatra az utolsó hívő, Mirie lelke várt.

Az indulási helyre visszatérve egy szikrázó kék portálon jutottam vissza Tamrielre, ahol - immáron mozgó - hívek fogadtak, s Peryite ajándéka, a Spell Breaker pajzs (reflect spell, constant effect).

Sanguine
A dorbézolás és mulatozás Istene

A következő szemelvényt egy híres kalandozó naplójából állítottuk össze, aki a harmadkor végének zűrzavaros időszakában élt. Vélhetően tevékenyen részt vett a Septim ház kiirtásában, s köze volt azokhoz az eseményekhez, amelyek Mehrunes Dagon megidézéséhez, s ezt követően kiűzéséhez vezettek. Ránk mégis csak a daedra hitről írott feljegyzései maradtak, amik jól tükrözik annak a kornak szánalmas voltát, ahol egy ilyen ember is neves hős lehetett. A bejegyzéseket a jobb érthetőség kedvéért nem időrendben, hanem ABC renben közöljük.

A vad mulatozásokért felelős daedra szentélye Fladus Calidiussal történt vad mulatozásunk közben került szóba az skingradi Harcosok Céhében. Még mielőtt kijózanodva észbe kaptam volna, ott is álltam a pocakos daedra szobra előtt, mialatt Engorm azt sutyorogta a fülembe, hogy a herceg jó szívvel venne némi itókát, lehetőleg egy kis cryodiili brandy-t. Sajnos csak egy üveggel volt nálam, amit még a Main Ingredientben vettem a császárvárosban, nehéz szívvel ajánlottam hát azt fel.

Sanguine hangja egy kicsit jobb kedvre hangolt, vidoran ecsetelte, hogy Aleissa Caro bárónő Leyawiinban nagy vacsorát ad, ami minden bizonnyal oly száraz és unalmas lesz, mint ő maga. Ezért, ha volnék oly szíves, látogassam meg őket, s dobjam fel egy kicsit a hangulatot az általa tanított "meztelen valóság" varázslattal. Ez jó mókának ígérkezett, habozás nélkül bele is fogtam. Leyawiin kicsit távol esett jelenlegi helyemtől, ezért egy karavánhoz csatlakoztam, hogy mihamarabb odaérjek. Valamivel napnyugta előtt érkeztem meg, s bár a meghívottak listáján nem szerepeltem, nagy garral léptem az ajtónálló elé. Ö kért, hogy várjak még néhány percet, mert a vacsora csak délután 6-kor kezdődik.

Mikor az estélyt hivatalosan is megnyitották ismét próbálkoztam az őrnél, aki némi pénzmagért cserébe beengedett (70-es disposition kell neki, vagy a ruhánk/páncélzatunk értéke elég magas legyen), s reményének adott hangot, hogy ezt nem fogja megbánni. A helyében én erre egy fabatkát nem tettem volna, s néhány másodperc után ő is tisztába jött ezzel. Kicsit felmértem a terepet, mivel láttam, hogy a vendégek egy hosszú asztal mellett ülnek, s a varázslat hatósugarába egyszerre nem fognak beleférni.

Az őrtől a lehető legtávolabbi sarokba húzódtam és gyorsan elmondtam a deadra által tanított cifra varázsigét, egyszer az asztalfőre, egyszer pedig a távolabbi végére. Egy másodperc múltán a vendégek szembesültek egymás meztelen valóságával, minden bizonnyal ruhájukban jobban tetszettek egymásnak, mert sikoltozva rohangáltak fel, s alá alsóneműben, míg egyik őr - kevés humorérzékről téve tanubizonyságot - letartóztatott. Mivel az én ruházatom és minden felszerelési tárgyam áldozatul esett a varázslatnak, nem tudtam kifizetni a büntetést, s kénytelen voltam börtönben tölteni néhány napot.

Nyilván el is lehetett volna menekülni előlük, de ehhez nem éreztem magamban elég lelkierőt. Miután kijöttem a börtönből, a szentély felé vettem az irányt, itt a daedrával rötyögve beszéltük ki az estély eseményeit, majd nekem adta a Sanguine Rose botot (summon daedra on self), s felhívta a figyelmem, hogy a felszerelésem hiánytalanul meglelem a közeli ládában.

Sheogorath
Az őrült Isten

A következő szemelvényt egy híres kalandozó naplójából állítottuk össze, aki a harmadkor végének zűrzavaros időszakában élt. Vélhetően tevékenyen részt vett a Septim ház kiirtásában, s köze volt azokhoz az eseményekhez, amelyek Mehrunes Dagon megidézéséhez, s ezt követően kiűzéséhez vezettek. Ránk mégis csak a daedra hitről írott feljegyzései maradtak, amik jól tükrözik annak a kornak szánalmas voltát, ahol egy ilyen ember is neves hős lehetett. A bejegyzéseket a jobb érthetőség kedvéért nem időrendben, hanem ABC renben közöljük.

Bravil és Leyawiin közt találtam ezt a szentélyt, egészen közel Elsweyr határához. Sheogorath az őrültek ura, s követői bizony maradéktalanul megfeleltek elvárásának: az adott területre jutó holdkórosok száma minden bizonnyal magasan itt volt a legmagasabb egész Tamrielben. Aki csak arra jár, beszélgessen el velük, s megérti miről beszélek. Ferul Ravel még őrizte nyomokban józan eszét, így egész érthetően elmondta, hogy az őrült herceg egy fej salátát, egy kisebb lélekkövet és egy spulni fonalat kívánt ajándékba. Ezek beszerzése semmi problémát nem okozott, így hamarost hallhattam a daedra hangját.

Ő felpanaszolta, hogy a közeli Border Watch városában túl nyugodtan mennek a dolgok, ezért úgy gondolta, el kellene viccelődni a falu khajiit lakóival, akik életük egy apokaliptikus prófécia árnyékában élik. Ha khajiitról és annak megvicceléséről van szó, nem kell kétszer biztatni, pár pillanat multán ott is álltam a faluban. Első ránézésre semmi furcsa nem volt a településben, hát a kocsma felé vettem utam, ahogy az jó kalandozóhoz illik.

Szinte beleütköztem Ri'Bassa-ba, a falucska sámánjába. Faggatózására azt feleltem, hogy vándorló tudós vagyok, ami igen kedvére való dolog lehetett, mert belefogott a K'Sharra jóslat ismertetésébe. A jóslatot egy távoli rokona tette már évekkel ezelőtt: a világ végét három jel fogja megelőzni - a rágcsálók inváziója, majd éhínség, amit a lábasjószág halálához kötött, illetve a harmadik jel, a félelem jele, amit kívülállóval nem oszthat meg. Sajnos többet nem sikerült megtudnom, bárhogy is faggattam, s különben is, valami furcsa szag zavart. Magyarázatért a kocsmároshoz fordultam, aki, mint kiderült, furcsa szokásnak hódolt - sajtot gyűjtött. Volt is neki egy darabka Olroy sajtja, ami közismert licheket is megszégyenítő szagáról. Hohó, ez a jóslat valóra váltás nem is lesz oly nehéz! Megvártam amíg éjjel mindenki nyugovóra nem tér - van egy olyan kényszerképzetem, hogy bármilyen jóslat csak sötét éjjel válhat valóra - majd finom kézzel kiemeltem a sajtot tárolójából.

Kimentem a kocsmából, s a lépcső mellett meg is láttam egy bográcsot, amiben valaki valamit főzött. Egy kis sajttól még semmi sem lett rosszabb, gondoltam, s bele is vágtam a bográcsba. Apám, az a bűz! Orrbefogva menekültem, s ha eddig kétséges volt, most kiderült, hogy az a sok ember, aki patkánynak nevezett, tévedett. Míg én menekültem, apró lábak zaja hallattszott a messzeségből, s percek múltán egész hadnyi rágcsáló tülekedett a kondér körül. Ri'Bassanak szólni sem kellett: lihegve érkezett, s mialatt a K'Sharra jóslatról habogott valamit, bő kézzel szórta a patkánymérget, majd elrohant máshova tüsténtkedni. Lelkiismeretesen összeszedtem a mérget, tudtam annak jobb helyet is. Már rég kiszemeltem a kocsma másik oldalán a járomot, mivel nem vettem volna a lelkemre, ha valamelyik lakos meghal a patkányméregtől, ezért az állatok etetőjébe szándékoztam rejteni a veszélyes anyagot. Ezek a balga bárányok nem megették mindet? Meg is haltak, teljessé téve a káoszt: Ri'Bassa, lélekszakadva szaladgált, a falu lakosai otthonukba húzódtak siránkozva, s fejemben megszólalt Sheogorath hangja.

Megdícsérte eddigi erőfeszítéseimet, megkért, hogy menjek a falu közepére, mert a harmadik jelről, a félelem jeléről ő fog gondoskodni. Kíváncsian mentem a megadott helyre, ahol az ég vörösbe váltott, a macskák nyüszítve húzódtak ki házuk elé és félve bámultak felfelé. S ekkor... de ezt inkább fedje jótékony homály, próbálkozzon mindenki a daedránál, hátha elmondja neki.

Én mindenesetre a röhögéstől fájó hassal tértem vissza a szentélyhez, ahol Sheogorath szintén fulladozva adta át Wabbajack-et (bármilyen szörnyet - NPC-t nem - 20 másodpercre átváltoztat véletlenszerűen egy másik szörnnyé), ami biztosította, hogy még sokáig mosolygós kedvem maradjon.

Vaermina
Az álmok és rémálmok Istene

A következő szemelvényt egy híres kalandozó naplójából állítottuk össze, aki a harmadkor végének zűrzavaros időszakában élt. Vélhetően tevékenyen részt vett a Septim ház kiirtásában, s köze volt azokhoz az eseményekhez, amelyek Mehrunes Dagon megidézéséhez, s ezt követően kiűzéséhez vezettek. Ránk mégis csak a daedra hitről írott feljegyzései maradtak, amik jól tükrözik annak a kornak szánalmas voltát, ahol egy ilyen ember is neves hős lehetett. A bejegyzéseket a jobb érthetőség kedvéért nem időrendben, hanem ABC renben közöljük.

Ontus Vanin tudását dícséri ez a szentély is. Utoljára a rémálmok asszonyát látogattam meg, főpapja, Aymar Douar szerint a daedra csak egy Grand Black Soul Gem ellenében hajlandó megszólalni. Ez maga is egy külön küldetés számba ment.

A fekete lélekkövek előállítása fölöttébb macerás dolog: szükségünk van egy üres Grand Soul Gemre, egy lélekcsapda varázslatra és egy nekromanta oltárra. Ez utóbbit öt helyen találtam: Dark Fissure, Fort Istirus, Fort Linchal, Wendelbek, és Leafrot Cave. Hogy ez ne legyen elég, fekete lélekkövet csak a hét egyetlen napján gyárthatunk (ha jól emlékszem az utolsó előttin), amikor egy hatalmas fényoszlop burkolja be az oltárt. Ekkor az oltárra kell helyeznünk az üres lélekkövet, majd egy lélekcsapda varázslatot mondani rá, s kész is a fekete lélekkő.

Szóval ezt a procedúrát kellett végigjárnom, hogy beszélhessek Vaerminával. Az áldozat megtétele után tudtomra hozta, hogy nagy bajban van: Arkved ellopta a Gömbjét, s ezt kellene visszaszereznem, de vigyázzak, mert a mágus többet is talált a gömbben, mint szeretett volna. Megjelölte a helyet, hol a tolvaj tornyát találhatom, s utamra is engedett.

Őszintén szólva máshogy képzeltem el a helyet. Számomra legalábbis alapfeltétel, hogy egy torony a magasba törjön, ez viszont hét szintnyi mélységbe nyújtózott, s maga volt a megelevenedett rémálom. Az első szinten néhány meglepően rosszul felszerelt daedrával hozott össze a sors, akik furcsa, fejjel lefele bebútorozott szobákat őriztek. A második szinten mély sötétség uralkodott, elkélt fáklyám fénye. A harmadik szinten törpének éreztem magam: az óriási bútorokhoz óriási atronachok tartoztak. A negyedik szint maga volt az őrület, az ajtók szekrényekre és falakra nyíltak. A következő két szinten szinte felüdülésszámba ment a teljesen átlagos labirintusrendszer, aminek összképét csak néhány oszlásnak indult tetem rontotta le.

Végül megtaláltam magát a mágust. Egy ágyon vonaglott saját rémálmai között, s Vermina Gömbje ott pihent az asztalán, Palla történetének első része (Illusion skill book, az egyetlen itt van a játékban), és Arkved jegyzetei mellett. Felébreszteni nem tudtam, s gondolkodtam rajta, vajon enyhet adna-e neki a halál. Majd inkább úgy döntöttem, nem avatkozom a daedrák dolgaiba, ezért úgy hagytam őt, ahogy találtam.

Visszatértem a szentélyhez, hol Vaermina a gömbjéért cserébe a Skull of Corruption-t adta (30 másodpercre csinál bárkiről egy pontos klónt, ami az oldalunkon harcol).

Bevezetés

Részlet Sir Slaughter naplójából

"Hős lettem, Cyrodiil új bajnoka! Megöltem a Szürke Herceget! Keményebb harcra számítottam, de nagyon elkeseredett, mikor megtudta, hogy apja nem egy köztiszteletben álló nemes volt, hanem egy borzalmas vérszívó, és hogy ő egy félvámpír. Láttam a szemében az elkeseredettséget, és a halálvágyat. Én, noha nem értettem, hogy mi olyan borzasztó a vámpírságban, örömmel teljesítettem ki nem mondott kérését, és mellvértjét kettéhasítva, feltéptem mellkasát csatabárdommal. Sokáig tartott az ünneplés, csak Tiranduil, a dunmer nézett rám megvetően. Végül is megöltem a mentorát, és barátját. Egy Felifen nevű bosmer rajongó még azt is felajánlotta, hogy kipucolja a csizmámat. Viszolyogva elfordultam ettől a talpnyaló féregtől, arra hivatkozva, hogy tovább kell mennem. Alig léptem viszont ki a város kapuján, már ott volt mellettem. Egyre jobban felbosszantott az állandó fecsegésével, a végén már a halálát kívántam.

Hoppá - jutott eszembe - hiszen nem lát minket senki! Az erdőben még segítséget sem tud kérni! Így hát, mikor este a tábortüzet rakta, úgy tettem, mintha valami érdekeset találtam volna a térdig érő fűben odahívtam magamhoz, és mikor lehajolt megvizsgálni, a nyakszirtjébe vágtam a bárdomat. Sokáig visszhangzott a halálsikolya a környező hegyek között. Bedobtam a hulláját a nem messze fekvő tóba, majd nyugovóra tértem, abban a biztos tudatban, hogy végre békén hagynak aludni. Tévedtem. Lidérces álmomból verejtékben úszva ébredtem fel, és hirtelen belémhasított a tudat: nem csak az álmomban figyelt valaki.

Előkaptam fegyverem, és felkészültem a csatára, de legnagyobb meglepetésemre a csuklyás alak, aki elémlépett az első szavával gratulált nekem. Nem támadtam meg, hiszen ha akart volna, már megölhetett volna álmomban. A nem is tett ő sem fenyegető mozdulatot, helyette beszélni kezdett hozzám:

- Noccsak, nocsak, nocsak! Azathoth Ironfist, alias Sir Slaughter. Hideg a véred mint az acél, amit a kezedben tartasz. Összebarátkozol az Aréna bajnokával, majd elveszed az életkedvét, és elveszed az életét is. Még egyszer gratulálok. Bár ez még nem lett volna elég bizonyíték.

- Bizonyíték? - kérdeztem. - Mire?

- A gyilkolási vágyadra. Az elfojtatlan ösztöneidre. Tudom, azt hitted ketten vagytok csak azzal az idiótával az erdőben, de tévedtél. Megfigyellek, már azóta, hogy olyan kegyetlenül kivégezted a bosmer nővéreket az arénában, holott az egyik még könyörgött is!

- Tudták, hogy mit vállalnak! - morogtam agresszívan. - Vagy ők halnak, vagy én, és mivel én nem akartam...

- Ez minden? - kérdezte az alak sejtelmes mosollyal. - Valóban önvédelemből mészároltál le minden ellenfeledet? Még azt a három fegyvertelen argóniait is? Vagy netán... élvezted?

Fel akartam háborodni, de aztán elgondolkoztam a hallottakon. Hiszen én a csatát élvezem, nem a gyilkolást! Vagy mégsem? Már nem is tudtam mit gondoljak.

- Ki vagy te? - kérdeztem végül.

- A nevem nem fontos. Legyen elég annyi, hogy a Sötét Testvériség egyik tisztje vagyok, és örömmel jelenthetem, hogy egy kis próbácska után bekerülhetsz a családunkba.

- Próba? Miféle próba?

- A hűség próbája. Meg kell ölnöd egy embert.

- Rendben, ez nem is hangzik rosszul. Kiről volna szó?

- Egy Rufus nevű fickó, aki a Zöld Út menti Beteg Ómen fogadóban bújkál. Őt kell elhallgattatni.

- Miért kellene...

- Nincsenek miértek! Parancsok vannak! Ezt jó lesz, ha megszokod, mielőtt belépsz.

- És mi van, ha visszautasítom az ajánlatot?

- Nem fogod. Szeretsz élni, nem igaz? Akkor fogd ezt a tőrt, és ne csalódjunk benned! - ezzel egy szempillantás alatt eltűnt a sötétben.

Alig tudom elhinni ami itt történt. Egyszerűen besoroztak! Meg kell csinálnom a feladatot. Nem mintha félnék tőlük, de csábító az ajánlatuk. Hosszú és fárasztó gyaloglás után elérkeztem a nevezett fogadóhoz. Olyan volt kívülről, mint valami erdészház. Bent a csapostól hamar megtudtam, hogy mindössze két vendég van. Az egyik a bejáratnál lebzselő redguard nő, a másik egy titokzatos ember, aki mintha bújkálna valami elől. Megtaláltam a keresett személyt!

Kivettem tehát egy szobát - a Rufusé melletti pincelakrészt - , és mivel estére járt, le is feküdtem. Mikor fent kialudtak a mécsesek, óvatosan benyitottam Rufushoz. Zárva volt. Szerencsére értek annyira a zárakhoz, hogy még egy bonyolult altmer zárat is röpke pillanatok alatt fel tudjak törni. Ott feküdt az áldozat. Beosontam, miközben előhúztam a fekete pengéjű tőrt. - Ez nem munka, ez gyerekjáték, gondoltam csalódottan. Aztán eszembe jutott, hogy mi lenne, ha látnám közben a szemét? Fogtam egy párnát, és az arcára szorítottam. Rögtön felébredt, és kapálózni kezdett. Levert néhány poharat és tányért az éjjeliszekrényről. Ostoba vagyok, miért is nem öltem meg míg aludt? Így viszont nem tudtam használni a tőrt, hanem kénytelen voltam megfojtani. Mégsem maradt szomjas azonban a penge, mivel a zajra letántorgott a fogadós és a másik vendég is. A fogadós még félig részeg volt, félig pedig még aludt, így egy gyors vágás, és a nő arcát beterítette a vére. Sikoltozva rohant ki az épületből. Jó! Éjjel van, zajt csap, egyedül kóborol az erdőben. Valószínűleg megölik a farkasok. Megtöröltem a tőrt a falikárpitban, és visszafeküdtem aludni.

Reggel, mikor felébredtem ott ült a csuklyás fickó a szobám egyetlen székében. Szép munka - kezdte köszönés helyett. Most már a családhoz tartozol így feladatokat is kapsz majd, mint mindenki más. Menj el Cheydinhaalba, a kapu közelében álló elhagyott ház a főhadiszállásunk, az ajtónál mondd azt, hogy "Testvérem, Sanguine!" További utasításokat is adott, többek közt a Testvériség öt törvényét, majd elment. Én összeszedtem az értékeket a fogadóból, majd kifelé menet meggyújtottam a falikárpitokat és terítőket - ez az építmény úgysem fog senkinek sem hiányozni - , majd a hajnali napsütésben jókedvűen fütyörészve elindultam Cheydinhaal felé..."

Tippek:

1. Gyakoroljátok be jól a Security, és a Sneak használatát, mert sokszor lesz rájuk szükség!
2. Ez utóbbi teljességgel hanyagolható, ha van egy 100%os chameleon varázsotok, nem kell hosszú ideig tartson, elég arra pár másodpercre amíg az áldozat megnyuvad. Akár egy cast on strike enchanted fegyverbe is lehet rakni. De ha valakinek van hozzá pénze, akár egy constantosat is csináltathat.
3. Sokan gondolhatják, hogy a Sötét testvériség kizárólag könnyűpáncélos egyéneket fogad magába, hát nem Akár egy teljes daedric páncél is nyomhatja a vállatokat, a bérgyilkoláshoz csak fegyver kell. (Vagy akár mágia...)
4. Ajánlom, hogy nagyon ismerjétek a választott fegyvert, mert sokszor kell egy szúrásra (vágásra, bármire) kivégezni valakit úgy, hogy más ne vegye észre, szóval ha esély van pl. egy tűzgolyónál, hogy nem végez azonnal az áldozattal, akkor inkább ne azt használjátok!
5. Figyeljetek oda jól az öt szabályra, nem viccből mondja őket a csuklyás! (Rá kell kérdezni.)

Végigjátszás 1.

Apró megjegyzés: A DB küldiket elsősorban tolvaj beállítottságú kariknak ajánlatos elkezdeni, ettől függetlenül természetesen gladiátorok és mágusok is végigjátszhatják őket, de korántsem lesz akkora szerepjáték fílingje.

Először is lássuk miként lehetünk tagok… "Ölni keeeell!"

Nagyon egyszerű, belekötünk egy ártatlan emberbe aztán jól elverjük.(karddal, fejszével…) Lehetőleg ez az ember ne egy birodalmi őr vagy ősmágus legyen, akárki jó, akit mi ütünk először. Akkor vagyunk helyben, ha értesítenek, hogy mások is megfigyelték ténykedésünket. Nosza bújjunk bele egy finom puha ágyba (rest, nem wait!) és felébredve beszélgessünk el a kedves feketecsuhás emberrel. Ő el is küld bennünket első kis missziónkra…

"Beavatás"
Irány az Inn of Ill Omen! Betoppanva rögtön ejtsünk meg egy kis baráti csevejt a csapossal, aki elárulja, hogy keresett emberünk(Rufio) itt van a privát részben, ami a pincében található…érdekes… Azt még hozzáteszi, lehet, hogy bujkál…háááh…naja. Rá is akadunk emberünkre, akit nem lesz nehéz eltenni láb alól, mivel először is egy szerencsétlen ördög, másodszor pedig nem túl népes a hely, ezért nem nagyon tud segítséget hívni. Ott helyben meg is ejthetjük kötelező "rest"-elésünket, majd megkapjuk a jelszót a DB titkos menedékéhez. Rögtön látogassuk is meg. Megj.:a kapott tőr még hasznos lesz! :D

"Falábúak és társaik"
Miután Ocheeva üdvözölt bennünket a családban,(tiszta Keresztapa fíling :D) ugorjunk le első "rendes" megbizatásunkért. Kis utó-vámpír-ragyaságban szenvedő emberünk felvázolja a tényállást, miszerint egy kalózkapitányt kell elküldenünk oda messzire. Annyit még megemlít, h esetleg fel tudjuk csempészni magunkat a fedélzetre egy…dobozban :D Imperial City-> Waterfront District. Ha megérkeztünk induljunk a hajóhoz és mászkáljunk a dobozoknál, amíg a progi meg nem kérdi, hogy belemászunk vagy nem. Természetesen másszunk és rövid töltögetés után rögtön a raktérben találjuk magunkat. Ha gondoljuk, kicsit körbenézhetünk, de sok érdekességre ne számítsunk…Induljunk el felfele. Útközben találkozunk néhány kalózzal akiket némítsunk el, remélhetőleg nem gond. A kapitányhoz belépve szabadon választott módszerrel váljunk meg tőle, majd figyeljünk, mert jön a segítség…kár, hogy későn :P Távozásunk nem lesz zökkenőmentes, de ha kijutottunk az őrök is segítenek, szóval fussunk pár kört amíg le nem kaszabolják derék cimboráink a kalózokat. Nincs más dolgunk, mint visszatérni a főhadiszállásra.

"Gyilkosság a halott bikához"
Igen mókás küldi…márha vannak itt más hozzám hasonló emberek akik ezt mókának vélik… Szóval a lényeg, h egy Baenlin nevezetű ürgét izé wood elfet kell elnémítani. De a lényeg,(!) hogy ha ezt balesetnek álcázzuk, akkor extra jóság lesz, érdemes megfogadni a tanácsot. Megtudjuk, hogy egy trófeát kéne rászabadítani emberünkre, aki minden este kedvenc székén üldögél 8 és 11 óra között. Nosza, adjunk a melónak! Ha bejutottunk menjünk le a pincébe és várjunk a megadott időpontig. Ekkor elméletileg Baenlin ott ül a helyén hű szolgája pedig nem minket akar szétlapítani. Ha ez mégse így lenne, akkor egy gyors F5-F9 kombó után így lesz. Menjünk fel->hátra az "álmennyezet"-re és oldjuk ki a kötelet. Azután fussunk, lopakodjunk el kinek mi tetszik. Semmiképp ne öljük le a hűséges nordot, mert ugrott az extra jutalom.

"Vissza a gyökerekhez"
Következő álduzatunk egy ismerős arc a sittről. Bezony, vissza kell mennünk és megmutatni hajdani börtöntársunknak, hogy sehol sem lehet teljes biztonságban. Az még fontos lehet, hogy megint kaphatunk extra jóságot, ha nem gyilkoljuk halomra az őröket. Harcos és mágus töltetű karakterek (értsd: sneak skill teljes hiánya) szerezzenek be pár láthatatlanság lütyit, esetleg tolvajoknak sem árthat egy kis chameleon. Induljunk oda, ahol nagy kalandunk elkezdődött, a csatorna bejáratához. A kapott kulccsal nem lesz gond bejutni. Ha bent vagyunk jöhet a Thief-fíling. Lopakodjunk el a börtönig, zűrösebb helyeken magunkba döntögetve a lütyiket. Tolvajok meg csak sétáljanak be. :D Menet közben az egyik őrtől mindenképp csenjük el a kulcsot, így még az ajtók is feltárulnak előttünk. Ha bejutottunk volt cellánkba, hallgassuk meg szerencsétlen fickó világmegváltó terveit, majd ha az őr elsétált adjunk neki (íj, tűzlabda stb…). Ha elfünk fekszik, nincs más hátra, mint kisétálni a börtönből(nem vissza, előre fele) és mosolyogni az őrökre, majd otthon mosolyogni frissen megszerzett ajándékunkra. Alternatív megoldás lehet, hogy végigrohanunk az egészen, lelőjük az áldozatot majd futunk tovább, de az olyan nem orvgyilkosos…

"Ellenfoglalkoztatás"
Most kivételesen szolgálnunk kell és védenünk. Egy bizonyos Francois Motierre az "áldozat", csak nem a mi szemünkben. Lényeg, hogy a DB megteszi neki azt a szívességet, hogy elrendezi a dolgot, mert megteszi… Utazzunk Chorrolba, majd keressük meg a házát. Belépve felvázolja a tervet, amelynek lényege, hogyha megjön a kolléga nekünk kell először legyaknunk a kapott spéci tőrünkkel. Nemsokára be is toppan "emberünk" majd a kisebb színjáték után szúrjuk le MOTIERRE-t(!) és ne a bérgyilkost! Nyomban nekünk is esik ezután az argóniai, de ne foglalkozzunk vele, hanem vegyük az irányt a megjelölt városkapu felé(gyorsan…). Kint kapunk is visszaigazolást, hogy várnunk kell egy napot majd beadni az antibiotikumot tetszhalott barátunknak. Tegyük azt! 24 órás pihi után menjünk le a templom kriptájába, döntsük bele Motierre-be a lütyit. Apróbb gond, hogy a kripta "kicsit átkozott" ami anyagi megtestesülésben zombit jelent…nem lehet probléma. Nincs más hátra, minthogy visszakísérjük emberünket a megjelölt házba, majd búcsút vegyünk tőle. Megj.:itt megkapjuk a lehetőséget volt munkaadonktól, hogy békés úton váljunk vámpírrá, valamint egy kulcsot a kúthoz, amin át jóval gyorsabb a közlekedés. Megj.#2:kb ekörül kéne megkapnunk kis mellékküldinket a menedék egyik gyíkfejűétől. Egy Scar-Tail nevű argoniait kéne kivégeznünk személyes okok miatt. Áldozatunkat egy Bogwater nevű helyen találjuk, amit meg is jelölnek térképünkön. Nosza pattanjunk lóra vagy csak simán kocogjunk el odáig. Két lehetőség közül választhatunk. Vagy tényleg megöljük Scar-Tail-t, vagy megbeszéljük vele a dolgokat, magunkhoz vesszük szerencsétlen elődünk szívét,(fontos! ott hever a közelben valahol)majd úgy teszünk mintha megöltük volna. Utóbbi verziónál még elárulja, hogy hová rejtete "kincseit". Persze variálhatjuk is a kettőt. :) Ennek DB-s karrierünkhöz semmi köze, de célszerű végrehajtani.

"Drogmaffia"
Ocheeva az új munkaadónk, vele kell mostantól konzultálnunk. Tőle kapott első munkánk Faelian legyilkolása. Megemlíti, hogy nem sokat tudni róla, annyit azért kapunk, hogy Imperial City…mivel nem egy kis falucska keresgélünk majd ;) Szintén van lehetőségünk extra jóságra, ha nem nyilvános kivégzést tartunk. Induljunk is a fővárosba. Elsőnek kezdhetnénk is ugye a Tiber Septim Hotelben. Benyitva szóba is elegyedhetünk a rém pletykás recepciós csajjal, aki elárulja, hogy biza elfünk itt szokta kipihenni fáradalmait. Felmenve éjjel ott is találjuk, de sokra nem megyünk vele… Ellenben ha várunk regelig és beszélünk a barátnőjével miután khm…bizalmas viszonyt alakítottunk ki vele(nem úgy…) elmondja, hogy szerencsétlen flótás biza’ a skooma rabja rendesen és Lorkmir lerobbant házába szokott visszavonulni(betépni). Természetesen már ott is vagyunk a házban és várunk úgy kb. délig. Ekkor nyugodtan váljunk meg beszívott felebarátunktól, a kutyának se fog feltűnni. Nincs más hátra mint visszatérni és bezsebelni jól megérdemelt jutalmunkat.

"dr. House"
Megintcsak elő kell vennünk lopakodó felszerelésünket(ctrl gomb, láthatatlanság löttyök stb.). Egy hadúr következő gyilkosságunk "tárgya", névszerint Roderic, aki a Fort Sutch nevű erődféleségben lakozik bandájával. Azt is megtudjuk, hogy Roderic már nagyon beteg, csak az állandó gyógyszerezés tartja életben. Nekünk nincs más dolgunk, mint a gyógyszert lecserélni..almalére(na jó nem…) :D Ha a mindezt sikerül észrevétlenül megtennünk, megint nagyon boldogok lesznek a fentiek. Ugorjunk el Fort Sutch-hoz, majd menjünk be. Lehetőleg természetesen mindenki így vagy úgy próbáljon észrevétlen maradni. A jobbra eső rácsos ajtót célszerű felpickelni és arra menni. Ha felnézve meglátjuk emberünket fekve, akkor jól állunk. Osonjunk fel és keressük meg a gyógyszeres szekrényt, aminek változtassunk kicsit a tartalmán. Esetleg körbenézhetünk kicsit, van néhány apróság. A lényeg, hogy észre ne vegyenek! Jó végzett munkánk gyümölcsét meg is kapjuk, amint visszatértünk.

"Big Brother kicsit másképp"
Következzék a DB szerintem legpoénabb missziója! Kapásból 5 áldozatnak nézünk elébe, de nem akárhogy. El kell mennünk Skingradba, ott tudjuk meg a további információkat. A keresett ház (Summitmist) ajtajánál áll beépített emberünk, aki elmondja, hogy a bent levő öt játékos mind azt hiszi, hogy el van rejtve egy láda pénz a házban és csak a hatodik emberre várnak, hogy megkezdhessék a játékot. A hatodik természetesen mi leszünk(6. játékos a halál…hmm)és feladatunk a bent levők megölése. Legjobban akkor fognak örülni, ha mindezt úgy csináljuk, hogy végig nem derül ki, ki a tettes. Nosza menjünk be! Mindig a magányos áldozatokat keressük! Egy ütéssel végezhetünk mindenkivel, nem nagy ellenfelek. Célszerű először a két nőt elkapni(külön!) majd a redguardot és a végén ha a nord lemegy inni, akkor őt majd a maradékot. Biztos van más sorrend is, egyszerűen kövessük a magányos emberkéket. Dolgunk végeztével térjünk vissza és zsebeljük be a jutalmat.

"Sithis rózsája"
Eme feladatunk akár egy maffiafilmbe beillő leszámolás is lehetne. Hogy miért? Ezért: Adamus Phillida a kiszemelt neve, akit nem akárhogy kell eltenni láb alól. Kapunk hozzá egy speciális nyílvesszőt, a "Sithis rózsáját" direkt Adamus-ra kalibrálva. Megemlítik továbbá, hogy a rósza nem AP(armor piercing) kategóriájú lövedék, szval lehetőleg olyankor csapjunk le, amikor az áldozat leveszi a páncélját. Extra jutalom jár akkor, ha emberünk ujját mintegy jelzésként még viszavisszük a fővárosba. Uccu, gyerünk Leyawiin-ba! Nemsokára meg is találhatjuk emberünket aki éppen fürdőzik. Sajna egy bodyguard társaságában. Várjunk du. 4 esetleg 5 óráig, ekkor elméletileg a BG kimászik a lépcső tetejére és onnan kukkolja a parancsnokot. Menjünk a kis mólóhoz kapjuk elő az íjat rózsástól, majd lőjük le a főnököt. Amint lőttünk máris ugorjunk oda a hullájához, szedjük el a kulcsait meg az ujját(!). Mielőtt az őrök megérkeznek azonnal fast-travelkodjuk át magunkat a fővárosba, azon belül is oda, ahol anno szerencsétlen emberünk dolgozott. A kulcsokkal elméletileg simán bejuthatunk, de érdekes módon mégis kötekednek a benti őrök, szval csak óvatosan. A zöld nyí egyértelműen mutatja, hogy hova kell raknunk az ujjat, de ha ülnek az asztalnál várjunk picit. Ha mindent jól csináltunk otthon nagyon megdícsérnek, kapunk egy zacsi prémiumot meg egy levelet magától Lucien Lachance-tól.

* * *

Innentől befejeződnek itteni küldetésink, keressük hát fel leendő mesterünket! Fort Farragutba hív bennünket Lachance-mester, de figyelmeztet, hogy a szolgái mindenkit megtámadnak, aki a szemük elé kerül. Itt ismét érdemes lesz kicsit lopakodni, nem nagy élvezet csontikat öldösni halomra tök feleslegesen. Ha lejutottunk(futva vagy lopakodva) megtudhatjuk miért is kérettek bennünket.

#0) "Tisztogatás"
Rögtön egy nagyon szemét küldetés…eddigi bajtársainkat kell megölnünk mind egy szálig, mert áruló furakodott a szentélybe. Mi azért lettünk kiválasztva, mert azt tudják,(a Black Hand) hogy már belépésünk előtt jelen volt, így mi vagyunk csak teljesen tiszták. Még kapunk egy kis lelkit, hogy erre azért van szükség, mert ugye a szigorú belső törvények stbstb…(A létrán kimászhatunk, majd arra jöhetünk is vissza nem kell keringőzni) Ha nagyon muszály legyen… Menjünk vissza jól ismert menedékünkbe és változtassuk tömegsírrá. Személy szerint nagyon szar egy misszió. Ölöd addigi barátaid. Nade meló ez is. Szval elég elszeparáltan vannak, be tudjuk őket cserkészni egyesével, max kettesével. A ládáikat a lakórészben mindenkép fosztjuk ki, mert van bennük pár hasznos holmi. Visszatérve az erődbe megkapjuk Lucien egykori hátasát, aki a Shadowmere névre hallgat.(jó ló, azóta is az van…tisztára a szívéhez nő az embernek) Elmondja továbbá, hogy ezekután nem fogunk találkozni, hanem amolyan levélkeresős megoldással fog bennünket értesíteni elkövetkezendő munkáinkról. (nem fogom leírni minden küldi végén, hogy menjünk a térképen jelölt helyre következő papírért…evidens)

#1) "Még mindig nem szeretjük a nekromantákat" (kár)
Íme első igazi feladatunk a Black Hand szolgálatában. Egy renegát necit kell megakadályoznunk abban, hogy lich-é váljon elnyerve ezzel a halhatatlanságot. Figyelmeztetést is kapunk, miszerint próbáljunk meg nem szemtől szembe támadni, mert nekünk az nemjó…Térképünkön meg is lelhetjük a Leafrot nevű barlangot. Lépjünk be és megintcsak lopakodásra buzdítok mindenkit, mert úgy a legegyszerűbb. Jártunkban-keltünkben belebotlunk nekromantánk feljegyzéseibe, amikből megtudhatjuk, hogy sikerének(életének) kulcsa egy homokóra, amit ugye mindig hord magával. Ez kell nekünk! Csenjük el a nekró zsebéből a homokórát, aki így szépen összecsuklik és készen is vagyunk. De ha gondoljuk, csinálhatjuk rambósan is. :)

#2) "Családi perpatvar"
Fejlődünk, egyből 5 ember likvidálását varrják a nyakunkba. Vagyis az 5 ember a Draconis famíliát jelenti, azt kell kiirtanunk. Tippet is kapunk, hogy kezdhetnénk is anyucival. Őt az Applewatch nevű "farmon" találjuk. Ha szépen rámosolygunk, kapunk tőle egy fecnit, amiből egyből meg is tudhatjuk csemetéi tartózkodási helyét, vlmit egy kis aprót, mivel azt hiszi mi vagyunk a télapó és ajándékot akarunk venni a fiúknak/lányoknak. Na egy gyors támadással gyorsan intézzük is el, majd vegyük sorra a csemetéket. -Matthias Draconis: a fővárosban találjuk, éjjel felesleges zargatni, nem kell nekünk az 1000 bounty. Inkább várjuk meg, míg dolgozni megy. Umbacano’s basement! Itt őrködik(magányosan!) ugyanis barátunk, aki miután sokadszori felszólítás után sem távozunk nekünkront. A többit mindenki fantáziájára bízom. ;) -Andreas Draconis: kocsmáros emberünket látogassuk meg a Drunken Dragon Inn nevű csehóban. Nem kell sokat győzködnünk, miután kicsit elszidtuk anyucit, egyből nekünkront, az iszogató őr meg neki. :P -Sibylla Draconis: barlanglakó drágaságunk a Muck Walley nevű barlangban ütött tanyát. Irtsuk ki a helyi élővilágot és ügyeljünk, hiogy Sibylla is az áldozatok között legyen. Rambo karakterek előnyben. -Caelia Draconis: kemény dió. Őszintén szólva nem tudom hogy lehet elintézni bounty nélkül. Addig ok, hogy ha éjjel mikor járőrözik belekötünk egy félreeső sarokban, de miután levertük kapunk egy 1000-es vérdíjat, ami nem jó. Esetleg ha idézünk magunk mellé valamit hasznos lehet. Ha viszont tolvajok is vagyunk, akkor csapjuk szét és fussunk gyorsan leperkálni az 500 aranyat vlmelyik intézkedő haverunkhoz.

#3) "J’Ghasta-Lee"
Előző kissé hosszadalmas sorozatgyilkosságunk után jöjjön egy könnyedebb darab. Bizonyos J’Ghasta nevű khajittól kell megszabadítanunk a világot, aki Brumában lakik és nem mellesleg vlmi kis harcművészpalánta, szóval csak óvatosan! Még azt is megjegyzik, hogy lezsírozta az őrökkel a dolgokat, szóval békésen gyilkolhatjuk egymást halomra az utcán. Ha betértünk leendő áldozatunk lakába előszöris érdemes szemügyre venni a boroshordóját, de nem a jófajta bikavér miatt. ;) Majd cammogjunk le a titkos edzőtermébe, ahol rögötn nekünk is esik. Ha íjász vagy mágus karik vagyunk akkor menjünk ki az utcára és folyamatosan hátrálva lőjük halomra. Harcosoknak hangyányit nehezebb, mert télleg odacsap a cicus. Jobbat nem tudok, vágjuk le…

#4) "Buvárkodni jó-hollárihollárihóóó"
Mielőtt indulunk teljesíteni kitűzött célunkat, célszerű bepakolni water-breathing lütyiket/varikat, mert úszni fogunk. Belépve a bányába(Flooded mine) bele is csobbanhatunk a lébe, majd kezdjük el keresni az argóniait! Ha menet közben elfogyna a zoxigén, vegyük magunkhoz bekészített löttyeinket. Ha megtaláltuk célszerű kicsalni a szárazra, mondjuk oda, ahol az "irodája" van. Itt meg is apríthatjuk helyben, majd dolgunk végeztével távozzunk.

#5) "Minek iszik aki nem bírja?"
"Nagy utazás az életünk…" énekelte Presser Gábor anno, csak azt felejtette el hozzátenni, hogy "…amíg egy huncut bérgyilkos át nem vágja a torkunkat." A bevezetőből gondolom kiderült, hogy egy eléggé mobilis emberkét kell emgtalálnunk. Mellékelik is a lehetséges útvonalát. Szaladjunk gyorsan az épp megjelölt városba, majd keressük meg Alval Uvani-t, aki mint az a levélből kiderül allergiás a piára(!). Ez anniyt tesz, hogy ha iszik, akkor nem mozog. Ha megtaláltuk, azért ellenőrizzük le, hogy milyen állapotban van.(észrevehető elég könnyen, ha épp mozgásképtelen) Szóval ha pl. csak üldögél egy széken , akkor jó eséllyel nem fog védekezni, csak kiabálni. Úgy kell elintézni, hogy ne nagyon hallja senki, amúgy nem nagy kunszt egy mozdulatlan embert agyonütni…

#6) "Hegyi nordok kíméljenek!"
Ismét egy nem túl nehezen kivitelezhető feladat…Egy magányos nord "barbárt" kell elküldenünk Valhallába. Ha megérkeztünk a Gnoll Mountain megjelölt részére,(mindenképp lóval!) meg is találjuk nordunkat, aki rögtön szét is akar lapítani bennünket. Vele tart házi kedvence is, szóval azért figyeljünk! Na itt jön számításba pacink harci értéke. Egymaga simán elverekszik a norddal, amíg mi lecsapjuk a kutyulit vagy fordítva. Egyszóval kiválóan megosztja a haderőt, és a sebzése sem elhanyagolható. :)

#7) "Ungolim, a Listener"
Már épp kezdhetjük megunni ezeket a magányos akciókat, de még mindig azt kell csinálnunk. A célszemélye egy Ungolim nevű wood-elf, aki mellesleg halálosan bánik az íjjal(minő meglepetés…) és minden éjjel a bravili Lucky Old Lady nevű szobornál dekkol. Ennyi derül ki a levélből. Tényleg nem semmi a srác, szóval óvatosan cserkésszük be, mivel számít a támadásra. Ha halott jön a csavar!

Dühöngve megjelenik Lucien és tajtékozik. Nem érti mi ütött belénk, elimináltunk egy rakás "családbéli rokont", sőt Ungolimot is, magát a Listenert! Mikor egy hangyányit megnyugszik és végre minket is meghallgat, elhiszi, hogy minket is csőbehúztak(nézzük csak majd meg az első kettő meg az utolsó 6 levelet!). Terve, hogy el kell kapnunk az árulót, amikor elhelyezi a következő megbízatást. Ő addig visszavonul az Apllewatch-i birtokra, mert üldözik. Minden jel arra mutat, hogy mi voltunk az eszköz Lucien elkaszálásában. Mehetünk is Anvilba, bújjunk el a megjelölt hordó mögött majd várjunk. A jövevénytől nem sok értelmeset tudhatunk meg, de amit igen az épp elég, h rábukkanhassunk "megbízónkra". Annyit tudunk tehát, hogy a világítótorony pincéjében lakozik keresett emberünk és Ulfgar-nak biztos van hozá még kulcsa is. Ulfgar roppant készséges, nem akar ő semmi bajt, egyből odaadja a kulcsot. Menjünk le a pincébe. Nem semmi látvány fogad…(engem kivert a víz…) Hab a tortán az áruló naplója…Ha sikeresen túltettük magunkat a látottakon/olvasottakon induljunk vissza Applewatch-i találkahelyünkre. Kiderül az irományból, hogy emberünk Lucienen és az egész DB-os bagázson akart bosszút állni anyuci haláláért. Visszatérve Applewatch-ba, elég kellemetlen meglepetés fogad. Minket ugyan nyájas szavakkal köszöntenek, de szegény Lucien kibelezett felakasztott hullája már nem ennyire vidám dolog. Bolondok! Miután mindenki kiélte magát, hogy milyen szép volt, amikor 4vs1 elleni küzdelemben kivégezték Lucient, nincs más hátra, mint várjunk, hogy megkezdődhessen a szertartás. Ugyanis magától a Night Mothertől fogunk útmutatást kérni! Elteleportálnak bennünket a Lucky Old Lady-hez, ahol anno Ungolim-ot zaklattuk(ugye kitaláltátok miért volt ott minden éjjel?) majd feltárul a szobor és beléphetünk imádott "anyukánk" kriptájába. Egyből meg is kapja tőle a fejmosást Arquen, hogy az áruló még mindig él, merthogy ugye nem Lucien volt az. Keresett emberünk neve egyébként Mathieu Bellamont és egyből be is mutatkozik, miután kibelezte két társunkat, nekiesik anyucinak, közben azért minket se hagy ki a jóból. Ha Arquennel elintéztük, beszéljünk a szellemmel, aki kinevez Listenernek és arra buzdít, hogy nyugodtan nézzünk szét a kriptában(érdemes). Térjünk vissza hozzá, de figyeljünk mit viszünk el, mert többet nem tudunk ide vissszatérni! Mielőtt elküld még megmutatja a Blade of Woe igazi erejét(kár, hogy olyan állati sokat fogyaszt). Majd a jól ismert menedékben találjuk magunkat. Arquen elmondja, hogy új tagokat fog toborozni és újra beindítjuk a DB gépezetet, míg nekünk csak annyi a dolgunk, hogy hetente meghallgatjuk a szeretett Night Mother-t. Ehhez csak rá kell nyomnunk hetente éjjel a Lucky Old Lady-re. Majd az üzenettel visszatérve, megkapjuk a heti zsebpénzünket.

Ennyi volt DB-os karrierünk és annak végigjátszása. Remélem mindenkinek sikerül megtalálni a megoldást, ha véletlenül elakadt. Jó játékot!

Végigjátszás 2.

Figyelem! Senki ne olvassa tovább, mint ahol jár, mert ez a küldetéssorozat a legizgalmasabb az egész játékban! Néha azért írok E/1-ben, mert könnyen meglehet, hogy nálad másképp történik néhány esemény! 2 küldetés nem sorrendben van benne, mert azt elfelejtettem, de a legvégén vannak, hogyha valaki pont ott akadna el.

Belépés a Dark Brotherhoodba
A Dark Brotherhoodba (Sötét Testvériség) való belépéshez valakit meg kell ölnöd questen kívül. Én is megöltem hát egy nőstény elfet. Majd elmentem aludni. Reggel arra ébredtem, hogy az ágyam mellett valaki, tetőtől talpig feketében, csuklyával. Megkérdezte, akarok-e csatlakozni. Természetesen!

A Knife In The Dark – Kés a sötlétben
Egy egyszerű küldetést kaptam, hogy bemutathassam alkalmasságom a Dark Brotherhoodba. A következőt: keressek meg egy embert Bravil és az Imperial City között félúton fekvő kocsmában. Braviltól csak pár perc volt lóval. Ott megtaláltam a Rufio nevű célpontot –aki kicsit öregnek nézett ki- az egyik szobában. Aludt, így hát könnyű dolgom volt. Senki sem vett észre. Ezután újra meglátogattak álmomban, megtudtam, hogy a testvéreknek Öt Parancsa (Five Tenets) van, amit nem szabad megszegni, és hogy most már belépésem van a Brotherhood központjába, a Sanctuary-ba (amolyan hadiszállás), Cheydinhaalban, az elhagyagyatott házban. Ha ott megkeresem a bejáratát a Sancurynak, és a kérdésre azt kell felelnem, hogy „Sangunine, my Brother!” és beengednek. Akkor beszélnem kell Ocheeva-val. Ocheeva üdvözölt a testvérek körében, és elmondta, hogy Vicente Valtieritől kaphatok küldetéseket.

A Watery Grave – Úszó Koporsó
Egy Marine Elena nevű hajónak kell megölnöm a kapitányát, az Imperial City Waterfront Districtjében. Vicente azt javasolta, hogy csempésszem be magam egy dobozban a hajóra, és így elkerülöm az tengerészek figyelmét, akik ha a hajóra lépsz, rögtön neked esnek. Lehet jó megoldás lett volna, de egy Sithisi A testvériség nem szentté avatott védelmezője/ csoda segített nekem, és miközben a hajó felé sétáltam az összes őr elfutott. Lehet, rosszat ettek. Szóval be tudtam jutni a kapitány kabinjába. Ott ült velem szemben, mit sem sejtve, hogy már nem lát más embert soha többé: megöltem Gaston Tussaudot.

Accidents Happen – Balesetek mindig történnek
A kapitány megölése után egy kis ínyencség következett: Baelin nevű embert kellett felkeresnem Bruma-ban. Vicente azt mondta, hogy bónuszt kapok, ha úgy ölöm meg, hogy balesetnek tűnik. Ehhez este 7kor be kellett lépnem a házába. Ha elől megyek be, egy könnyű zár van, hátulról nehezebb. Előröl is teljesíthető anélkül, hogy Baelin szolgája észrevenne. Miután bejutottam a házba, felosontam az emeletre. Szerencsére senki nem vett észre. Ott bementem a egy eltolható ajtón a tetőhelységbe, vagy mibe, ahol találtam egy kötelet, ami a fal másik oldalán tartotta a trófeát –ami alatt mit sem sejtve ült a célpont 8 és 11 között. Ezt a kötelet eloldva sikerült balesetnek álcázni a halálesetet. Azonban odarohant a szolgája, és csak bámulta a hullát. Nehéz így kilopakodni. Úgy sikerülhet, ha az emeletről a szolga mögé ugrunk, aki ezt nem veszi észre, majd szép lassan kihátrálunk. Majd mehetünk Vicentéhez a szép kis bónuszért, és az alap pénzért.

Scheduled for Exesution – Kivégzési listán
Emlékeztek még a börtönre? A szemközti cellára? Miket mondott Valen Dreth, mielőtt jött a király? (nekem speciel azt, hogy undorító ork vagyok, és senki sem szeret, stb..) Eljött a bosszú ideje. Azon az alagútrendszeren, amin keresztül megszöktem a börtönből, nyugodtan visszamentem. Próbáltam lopakodni, de rájöttem, hogy nem célravezető, mert kissé alacsony szinten űzöm. Mivel a bónuszt csak akkor kapom meg, ha nem ölök meg egy őrt sem, kitünő ötletem támadt: végigfutottam az egész csatornán, majd az egész börtönön, majd eljutottam a cellámig, és megláttam az áldozatom. Pár lockpickel (a Sanctuaryban a Kajiit-tól érdemes venni, neki sok van, és a Brotherhoodos küldetések során szinte végig szükség lesz rá) betörtem cellájába. Szinte örült nekem. Örült, hogy kiszabadítom. Majd elárultam neki, hogy nem fogom kiszabadítani, sőt: meg fogom ölni. Majd pár suhintással elintéztem. Eddig egy őr sem halt meg, de a kiutat is futva kellett megtennem. Majd a városban megtaláltak az őrök. Nyugodt szívvel kifizettem neki a 40 arany büntetést, majd Vicentétől kértem egy újabb küldetést:

The Assassinated Man – A chorroli Rómeó
Ez egy különleges küldetés. Nem kell, sőt nem szabad megölnöm senkit. Francois Motiere-hez kell utaznom Chorrolba, és ott tőle megtudom a további utasításokat. Itt is a lockpicket kell használnom, mert elzárkózott valami elől. Miután bejutottam, elmondta, hogy van egy kis tartozása, és jön a behajtófiú: Hides-His-Heart /beszédes név, az biztos/. A pénz már megvan, de sajnos már csak az élete kell mecénásának. De természetesen volt egy terve: a Languorwine nevű karddal, ami különlegesen van megmérgezve, hogyha megütöm, akkor tetszhalott lesz, mint Rómeó abban a Shakespeare drámában, és másnap fel tudom ébreszteni. Megjött a behajtófiú: édes hangon mondta, hogy „Motiere! Tudom hogy bent vagy! Engedj be Motiere, mert mindjárt bemegyek magamtól…” és akkor bejött majd folytatta: „Megjöttem Motiere! Mindjárt megadod adósságod.. vérrel! Öö.. kiez?” Majd Motiere belekezdett a színjátékba: „jaj! Mi lesz velem? Egy Sötét Testvériségbeli, és egy behajtófiú egyszerre akar megölni.. Mi lesz velem?” Majd megadtam neki a kegyelemdöfést. De Hides-His-Heart rám támadt, úgyhogy ki kellett futnom a városból, hogy ne öljön meg. Eddig minden a terv szerint halad. Másnap visszamentem Chorrolba, a templomban, ahol a kriptában (Undercroft) meg is találtam a testét Motierenek. Beadtam neki az ellenszert, felébredt, kicsit zsibbadtan ugye. Majd egypár Élőhalott nekünk esett, mert valami közük volt Motierehez, de csak az érdekelt, hogy Motiere megússza élve. Motiere-t még elkísértem a Grey Mare-ig, ahol lóra ült, hogy elutazzon a számára már nem biztonságos városból.

My Brother’s Keeper – Testvérem Testvére
Vicente büszke volt rám, majd elmondta, hogy mostantól Ocheevától kapom a feladatokat. Megtudtam még azt is, hogy ő egy vámpír, - de ne ijedjek meg, mert a testvériség előbbre való vámpír mivoltának - és felajánlotta, hogy ha érdekel, szívesen vámpírrá változtat. Köszi, most nem..

The Lonely Wanderer – Magányos szívó
El kell mennem egy Faelian nevű high elfet megölni a fővárosba. Szemtanú nélkül kell megölnöm a bónusz érdekében. Sajnos a térképen nem jelent meg Faelian, meg kell keresnem. A high elfek sajátossága, hogy szűk közösséget alkotnak a fajtabeliekkel. Szóval, ha megkérdezem valamelyik high elf boltost Faelian-ról, biztos tud valami használhatót mondani. Meg is van: Faelian a Tiber Septim hotelban lakik a Talos Plazaba Districtben. Faelian régen tehetős ember volt, de a skooma nevű drog elvette mindenét. Miközben a napi adagját keresi, a hotelszobájában megtalálom a kedvesét, Atraena-t, akivel egy kis viccmondás, stb. után könnyen adja ki a titkot, hogy Faelian minden nap Lorkmir házában van az Elven Gardens Districtben, ahol tanúk nélkül megölhetem. Drogos állapotban találtam rá. Könnyű volt megölni. Kicsit még kutakodtam a házban, és Lorkmir holttestét is megtaláltam. Hogy ezek az elfek egy kis fűért mire nem képesek! Ocheeva büszkén nyújtotta át a jutalmam, bónusszal.

The Renegade Shadowcastle – A shadowcastlei emlékek
Egy mocsárhoz kell elmennem, ahol Scar-Tailt kell megölnöm, Cyrodiiltól nem messze. Miután megöltem, fontos, hogy a szívét elhozzam, és megmutassam. A csávókám régen Ocheevának és Taineevanak volt spanja, még mikor csak edzettek a Dark Brotherhood tagsághoz a Shadowcastle-ban, de otthagyta őket. Megérdemelte a halált. Ez a küldetés nem Brotherhoodos küldetés volt, hanem Taineeva-tól kaptam.

* * *

The Purification – A tisztítás
Ocheeva egy levelet adott át: személyesen a Black Hand-től. Nehéz volt eljutni Lucien Lachancehoz, hiszen az őröknek nem szabadott észrevennie, de M’raaj Dar (a Kajiit a Sanctuaryban) tanított egy király varázslatot, amitől 60mpig láthatatlan vagyok, a neve Deadly Visage. Lucien elmondta a helyzetet: egy áruló van a Cheydinhali Sanctuaryban, aki akkor kezdett működni, amikor én a testvérségbe kerültem. Az öt szabály már nem szabály többé. A szervezet érdekében meg kell tisztítanom a Cheydinhali testvériséget: meg kell ölnöm Ocheeva-t, Vicente Valtierit, Antoinetta Marie-t, Gogron gro-Bolmogot, Telaendrilt, M’raaj-Dart, és Teinaavat. Most már a fekete kéznek (Black Hand) dolgozom. Ez egy nehéz küldetés. Gondoltam, hogy valami hasznom is legyen az egészből, a végére hagyom M’raaj-Dart, mert neki mindent eladhatok, amit a hullákból szerzek. A poén az volt, hogy ha egyet megtámadok, a többiek nem támadnak rám, hogy én vagyok az áruló, mert őket köti z öt parancs. Vicientével kezdtem. Aludt, így kicsi előnyben voltam. Majd a többieket, szépen sorban. Mentem, hogy eladjak mindent a kajiitnak (M’raaj-Dar), mire ő megszólal: „ember! Imádlak! Végre nem vagyok egyedül. Ő küldött, ugye? Hadd találjam ki! Az lesz a feladatom, hogy mindenkit megöljek veled, ugye? Mostmár Te leszel az új barátom!” Majd őt is megöltem. Mehettem Lachancehoz az üres Sanctuaryból.

The Dead Drop – A „Dead Dropp”
Lucien elmondta, hogy mostantól a küldetéseim úgynevezett Dead Droppokból (mindig tudom a következő nevét) veszem ki, az előző küldetés jutalmával együtt. Ezeket kijelzi a térkép, nem fejteném ki bővebben..

Affairs of a Wizard – Egy gyík problémái
Egy nekromantát kell kiirtanom a Leafrot barlangban. Még nem fejezte be magán a metamorfózist (valami gyík akart lenni). Lucien azt tanácsolta, ne szemtől szembe öljem meg, hanem valami más módon, mert erősebb nálam. A barlangban megtaláltam a naplóját a nekromantának. Egy Sands of Resolve nevű varázs homokóra segít neki az átalakulásban. Ha ezt ellopom tőle, biztos meghal. Sokfajta szörny őrzi őt, így jól kell lopakodni, vagy láthatatlanná kell válni az úton. Miután odaosontam mögé, a zsebéből kivettem a homokórát, és össze is esett. Mehetek a következő Dead Drophoz.

Next of Kin – Következő Draconis
A Dracoins család minden tagját meg kell ölnöm. Az anyát és négy gyermekét. Célszerű a Lucius által megadott sorrendet követni:

• Perennia – anyuka - Applewatch nevű farm - szívós kutyája van :)
• Matthias - Thalos Plaza District, Imperial City - lakáson simán megölhetjük, de akkor az őröknek kell fizetni.
• Andreas - Drunken Dragon Inn - A kocsma tulajdonosa, azőr nem megy el sajnos soha, így ellenállni kell az őrnek is.
• Sybilla - Muck Valley Cavern - Idióta csaj, aki azt hiszi magáról, hogy vadállat, velük él együtt a barlangban: minden van: medve, farkas, stb.
• Caelia - Castle Leyawiin - Imperial Guard lett a gyerekkorában oly sok férfi szívet összetörő kislányból.

Csak az anyuka hollétét ismerjük először, majd miután meglátogatjuk őt, és mondjuk neki, hogy a fiait keressük ad egy listát, hogy melyik hol van. Majd ha már itt vagyunk megöljük őt a kutyájával együtt. Majd a többit. Az őröknek néha feltűnik a gyilkosság, így ha nem akarunk a börtönben szenvedni, vigyünk magunkkal 2000 aranyat kp-ban, mivel 1000 egy gyilkosság.

Broken Vows – Halvány Remény
Egy Khajiit-ot kell megölnöm Brumában. Betörök a házába, ott lemegyek a lépcsőn, majd a padlón lévő csapóajtón le a training halljába. Állítólag mestere az unarmored combatnak, de nem okoz nagy gondot.

Final Justice – Végső Igazság
Egy Shaleez nevű Argoniant kell megölnöm, aki egy bányában él. A bányában sok a víz, nem, ajánlatos víz alatt harcolni a legtöbb fajjal, ezért célszerű kicsalogatni olyan helyre, ahol kilátszik a feje. Kraftos kardja van, enchanttal. Ne hagyjuk a vízben, miután megöltük!

A Matter of Honor – A becsület problémája
Célpont neve: Alval Uvani, Dark Elf, és állandóan utazik. Allergiás a mézre legyengül tőle, így be kell adni neki egy üveg (mézpálinkát) Meed nevű röviditalt /akármelyik kocsmában - a bor és a sör között - tudsz hozzájutni ilyenhez, kb. 8 arany/. Miután megitta, és útra kelt (mivel kereskedő, és végigjárja minden héten a boltjait), menet közben két város között észrevétlenül megölhetjük.

The Coldest Sleep – Leghidegebb alvás
Egy Nordot kell megölni, aki Glass Axeal támad rád (azt ne hagyd a hóban!). Elég nehéz eljutni hozzá, kis hegymászás kell. A hegy előtt van egy goblintanya két cuki goblinnal, utána elindulunk fölfele, néhol ugrálni is kell az előbbre jutáshoz, ha végképp nem megy, akkor keress másik utat a hegyen srégen menve. A Nord neve: Havilstein Hoar-Blood. Ha meglát, már fut feléd kutyájával, és Zöldes üvegből készült izomnagy Axe-al. Édemes elfutni vele az őrökig, vagy egy vándorig –akinek persze szintén nekiesik a harcias jellem-, akivel jól lesebzi magát, és akkor könnyen megölhetjük.

A Kiss Before Dying – Halál előtti csók
Bravilban van valami Wood Elf, aki minden este 6 és hajnal 1 között meglátogatja a Lucky Old Lady nevű szobrot, megcsókolja, hogy szerencsét kérjen tőle a következő napra. Ungolimnak hívják. Tudja, hogy jön a veszély a te képedben, nem árt az útra pár health potiont becsomagolni. Nem kell aggódni a városi harc miatt, az őröket lefizette, így egyikőtök sem kerül börtönbe a gyilkosságért.

Following a Lead – A Vezetőség követése
Indulnék a jutalmamért, de Lucien Lachance megjelenik előttem, és ezt mondja: „Mi a fenét csinálsz? Végig ölted a fél Testvériséget! Te áruló! .. Mi? Nem tudod miről beszélek? Akiket megöltél, mióta találkoztunk, mind a testvéreink voltak! .. Még mindig nem érted? Nem tudtad? Akkor valaki be akar mártani. Engem tartanak az árulónak a többiek a Kéznél, hogy ilyen parancsokat adtam neked! De van egy tervem. Elmész a következő Dead Drophoz, és megnézed, ki rakja a hamis feladatot bele! Láttam egy Wood Elf csövest, aki az üzenetet belerakta a Dead Droppba. Azt mondta, egy csuklyás ember fizetett érte, hogy belerakja. Hiányoltam az 500 pénz jutalmat, így azt elloptam a koldustól, mert természetesen nála volt. Az őrség meg is vágott 40 arannyal érte. A csövestől megtudtam, hogy akit keresek, az a világítótoronyban béreli a pincét. A világítótorony őre készséggel adta nekem a pince kulcsát, miután elmondtam neki, hogy a Dark Brotherhoodtól vagyok. A pincében azonban csak az áruló naplóját találtam. Kicsit elmebeteg. Anyukája haláláért akar bosszút állni a Brotherhoodon. Ő maga is testvér. Luciust is meg akarja ölni. Büszke rá, hogy ilyen könnyen rávett engem a gyilkosságokra. Végcélja maga a Night Mother megölése. Elindulok Lucius rejtekhelyére, de már csak a meggyalázott, széttépett hulláját találom ott, a 4 Black Hand taggal. Egyikük elmeséli büszkén, hogy megölték az árulót. És ránéz Lucius fejjel lefele felakasztott hullájára. Elmeséli, hogy mivel megöltem e Black Hand 2 tagját, pótolni kell őket, az egyik az igazi áruló lett, a másik pedig én. Majd elmentünk a Night Motherhez, A Lucky Old Lady szobor alá rejtett kriptába. Ott épp segítséget kérünk a Night Mothertől, hogy megöltük az igazi árulót, de ki lesz az összekötő (Listener)? Mire a kedves Anyuka: „fenét öltétek meg, itt van közöttetek! Lucien nem volt áruló.” Erre az igazi áruló előrántja kardját. Neked kell megfékezni! Ketten maradtok élve, plusz a Night Mother (már amennyire ő él). A Night Mother téged nevez ki összekötőnek, mivel a fél Fekete Kezet képes voltál lemészárolni, mégis Te vagy a legbuzgóbb, legügyesebb, legtehetségesebb! Majd a korábban kapott Blade of Woe-t kicsit felerősíti, és elteleportál titeket a Sanctuaryba, ahol ha végzed az összeköttető munkát, kapsz heti 200 pénzt. Gratulálok! Te vagy a Silencer.

Szóval a kimaradt két küldetés:

Ellenségünk megölése:
Ocheeva (ha jól emlékszem) megkért, hogy elimináljam a Dark Brotherhood egyik nagy ellenségét. Megtisztelő feladat. Elutaztam hát a célpont tartózkodási helyére. Célszerű délután felkeresni, hiszen ekkor épp úszkál a tóban, pajzs és páncél nélkül. Ekkor az Ocheevától kapott XXL méretű nyílvesszővel kell eltalálnom, ami azonnali halált okoz. Az őrök figyelik, tehát két kő között kellett meglapulnom, majd amikor nem nézett rám senki, elsütöttem az íjam. Talált, és ahogy Ocheeva mondta, tényleg halálos volt. Most már fel is vehettem volna a jutalmam, de e helyett inkább a bónuszra mentem rá, odaúsztam a vizen lebegő testhez, és levágtam a gyűrűsujját, majd be kellett lopakodnom az irodájába, ahol az ajtó be volt zárva, majd a szintén zárt asztalba beleraktam az ujját, bőröstől, gyűrűstől. Megvan a bónusz

Valóságsó
Ez volt a legérdekesebb küldetés: 5-en vagyunk egy házban. Az én feladatom mindenkit megölni. A bónuszért úgy, hogy senki ne tudja, ki a gyilkos. Szóval a többiek pedig egy elrejtett kincsesládát keresnek, amiben a ház kulcsa is benne van, így kimehetünk. Persze nincs semmilyen kincsesláda, a kulcs meg nálam van. Szóval ahogy belépem a házba, egből köszöntöttek, majd megkérdezték, mért vagyok itt. Mondtam, hogy szegény vagyok, és a fiam beteg vagy mi, és neki kell a gyógyszerre pénz. Majd kezdődhetett a csendes mészárlás. Először ementem megölni azt a szegény embert, aki éppen aludt. Könnyű volt, és észre sem vettek. 1 megvan! utána lefele menet a lépcsőn azzal fogadott az Elf csajszi, hogy valakit megöltek, és ez szörnyű. Mondam neki, menjen el, pihenjen, aludjon kicsit. Majd miután elment, könnyen küldtem őt is el az élők sorából. Három maradt. Ezek közül megtudtam, hogy 2-en a Nord-ra gyanakszanak, mert neki a vérében van, a Nord pedig az öreg nénire, hogy a vén szatyor álarc mögött egy fenevad van. Így A nénit meg a Nordot kell életbenhagynom a végére. Kicsit nehéz volt elszakítani egymás mellől hármójukat, de amikor senki nem figyelt, leszúrtam a szőke Imperialt. 2-en maradtak, a Nord eddigre már kicsit leitta magát. Most mindegy, melyiket ölöm meg, csak ne lássa a másik. Odaosontam a néni háta mögé, és vérébe mártottam a kardom. A Nord pedig annyira részeg volt, hogy fel sem fogta, mi történik. Vele már nyíltan harcoltam. Majd miután csak én maradtam, kimentem a házból, el a jutalmamért.

Bemutatkozik az Aréna

Börtönből szabadulva, valami limlom rozsdás piszkavassal az oldalamon álltam egy mólón, előttem a főváros, közepén az ősi Fehér Arany Toronnyal. Egyetlen értékem a Királyok Amulettje, ami köztünk szólva igencsak értékes és ritka, de pont emiatt eladhatatlan. Vagyis olyan szegény voltam ebben a percben, mint a templom egere. De nem olyan családból származom én, aki beletörődik a sorsába. Egy szó mint száz, ott álltam szabadságom első perceiben a Császári Főváros előtt. A város előtt, amely vár rám a lehetőségekkel, a reménnyel, a jövőmmel...

A délelőtt már a városban köszöntött rám. Emberek hada vonult el mellettem, némelyik látványosan kikerülve, ezzel is éreztetve, hogy nem nézik jó szemmel a magamfajta csóró csőcselék elemeket. De ez már legyen az ő bajuk. Koldusból egyébként nem volt hiány, tele van velük a város. Szerencsére ők átérzik a helyzetemet, és örömmel álltak le velem dumálni a világ ügyes-bajos dolgairól. Tőlük tudtam meg, hogy a csavargók egyik lehetséges felemelkedése az Aréna, a vérre menő párbajaival.

Nosza, ez kell nekem. Kettőt köptem a rozsdás kardomra, ezzel le is tudtam a fényezést. Újjaimmal megfésültem egykoron gyönyörű hófehér, de mostanság igencsak csapzott és kócos hajam. Arcomat egy kis vízzel felfrissítettem, hogy mégis valami emberi tekintetem legyen. Ezek után elsiettem a szórakoztató központ fellegvárába, az Arénába. A bejáratnál egy mosolygós woodelf, egy bizonyos Hundolin köszöntött rám. Mindjárt abbahagyta a mosolygást, amikor közöltem vele, hogy két napja csak patkányokat eszek, annyira marha gazdag vagyok. Onnantól kezdve számára nem léteztem tovább mint ember. Ő egyébként a helyi bukméker, nála lehetne fogadni a meccsekre. Aki eltalálja ki nyer, megduplázza a pénzét. Aki téved, az így járt. Egyszer majd visszatérek hozzá. Először jól fejbeverem a magatartása miatt, másodszor pedig, majd fogadok nála. De előbb pénzt kell szerezni.

Balra volt a gladiátorok öltözőjének a bejárata. Hivatalosan nem voltam még az, de annak éreztem magam, úgyhogy beléptem. Népszerű mulatság a Cyrodiili nép körében az Aréna, ezt bizonyítja a tömött lelátó, és az, hogy dugig volt az öltöző mindenféle volt, leendő vagy épp aktuális bajnokkal. Az aktuális egy nagy darab félork, akit olyan szürkére teremetett a jóisten, hogy ködben képes az ember nekimenni, mire észreveszi. Mondjuk ez nem igaz, mert a szagát már az ajtóban kiszúrtam. Megköszörültem a hangom, és köszöntem. Sok értelme nem volt, senkit sem érdekelt hogy ottvagyok. Talán egyedül a Sötét elf íjjász vett észre, ő volt az egyetlen, aki hozzámszólt. El is küldött melegebb éghajlatra, mert pont a céltáblája elé álltam. Sebaj, fogjátok ti még emlegetni a nevem!

Annyit azért sikerült kiszedni a gladiátorokból, hogy a főnök, az Aréna Mester egy redguard fickó, bizonyos Owyn, őt kell keresni ha csatlakozni akarok. Owynról tudni kell, hogy egykoron hatalmas bajnok volt, több ellenfelet terített le ő egymaga, mint a pestis és Chuck Norris együttvéve. Ez azért tiszteletet parancsoló adat. Még akkor is, ha nem igaz. De azt is tudni kell róla, hogy rossz emberismerő. Honnan tudom? Onnan, hogy amikor közöltem vele, hogy megjöttem és én vagyok az új harcosa a csapatban, akkor tíz percig röhögött, majd elküldött haza zabot hegyezni. Legszívesebben nekiestem volna, de egy állig felfegyverkezett gladiátorokkal teli teremben nem biztos, hogy jó ötlet nekiesni a főnöknek. Szóval újra odamentem, és megpróbáltam elmagyarázni annak az idióta fejének, hogy ne röhögjön, mert biza' én vagyok a leendő Aréna bajnok. Nem jött be. Megint röhögött 10 percig.

Kezdett idegesíteni a pali. Gondoltam, najó, akkor öltözzünk be gladiátornak, talán akkor majd belátja, hogy nem viccelek, és tényleg harcolni akarok, és bajnokká szeretnék válni. Elvben jó volt az ötletem, gyakorlatilag nem. Ahogy hozzányúltam a gladiátor egyenruhához, akkora pofont kaptam, hogy a lendülettől felborítottam két asztal, egy padot, egy vacsorázó Északit és Gizit, a malacot, akit egyébként egy rács zárt el a többiektől, de kemény fejem sikeresen áttörte azt is. Felálltam, leporoltam magam és megálltam Owyn előtt. Mélyen a szemébe néztem, és közöltem vele, hogy nem vicceltem, hiába tűnök egy törékeny breton nőnek, adjon rám egy ruhát és meglátja hogy én vagyok maga a megtestesült rémálom, aki fél kézzel veri hülyére Bud Spencert és Terence Hillt, egyszerre. Vagy elfáradt a röhögésben, vagy az erőteljes fellépésem miatt, nemtudom, de rábólintott a dologra. Kezembe nyomott egy egyenruhát, és közölte, ha úgy érzem, hogy a kis csenevész testemmel készen állok a csatára, szóljak, mert örömmel végignézi ahogy véres maszattá vernek a ringben. Azon a kérdésemen, hogy mi van akkor, ha én nyerek, megint 10 percig röhögött...

Szóltam, hogy kész vagyok. Szerencsére az öltözőben találtam egy kellemes kis kardot, így a rozsdás piszkavasamat eldobhattam. Megmarkoltam a kardomat, összeszedtem minden bátorságomat, és beléptem a ringhez vezető alagútba. Hosszú és sötét alagút volt, ahogy lassan lépkedtem előre, egyre jobban hallottam a tömeget. Őrjöngtek, tapsoltak és fütyültek és átkozódtak. Nem miattam. Még nem. Az előző meccsnek szólt mindez, illetve annak a győztesének. Ott álltam a kapuban, és vártam hogy eltakarítsák az előző menet vesztesét. Illetve annak a hulláját. Kisvártatva megszólalt a speaker. Harcra szólított. Megmarkoltam a kardom. Éreztem, ahogy árad szét a testemben az adrenalin. Szívem majd kiugrott a helyéről. Szemben velem, az Aréna túlsó végeben, feltűnt az ellenfelem. Egy woodelf leányzó. Csinos pofikája volt. Első pillanatban az ember azt hinné, egy könyvtáros. Vagy tanítónő. Esetleg a helyi zöldséges egyszerű lánya a piacról. De akárki is volt egykoron, most egy böhöm nagy kardot szorongatott, és látszott rajta, minden vágya az, hogy a karddal szétverje a fejem. Szóval két nő, egy ring és valamelyikőnk ma ittmarad a porban. Arccal lefelé... A kapu, ami eddig meggátolta a ringbe lépést, most leereszkedett. Elkezdődött a harc. Aki nyer, továbbjut. Aki veszít, meghal. Ilyen egyszerű. Egy dolog a fontos: éld túl...

Tippek, tanácsok, miegymás:

1. Először is nem árt, ha a csaták előtt felkészülünk. Legyen nálunk rakás potion, a fajból vagy osztályból adódó képességek legyenek aktívak (azokra gondolok, amelyek 24 óránként csak egyszer lehet használni, ha kell, inkább aludjon mindenki a meccsek előtt)
2. Aréna-harcra jelentkezni csak a speciális Aréna Egyenruhában lehet. Ebből van Light és Heavy fajta is. Ha kalandjaink közben elhagynánk, Owyn melletti szekrényben van még bőven mindkettőből.
3. Aréna csak reggel 9 és este 9 között üzemel. Utána is nyitva van, lehet ott pihenni és napot lopni, de harcok nincsenek. Ekkor a népek hazamennek aludni, a bukméker is.
4. Jópár ellenfél használ potionokat menet közben, ezért ne bízzuk el magunkat akkor sem, ha úgy néz ki, hogy mi állunk nyerésre. Képesek magukat healelni, vagy bármikor eltűnhetnek, hogy aztán hátulról támadjanak ránk. Szóval csak óvatosan.
5. Hasznos és célravezető technika, ha nem sietünk a harccal, hanem szépen, taktikusan játszunk. Védekezzünk, majd amikor az ellenfél nem figyel, támadjunk. Bele lehet menni egy eszement adok-kapokba is, de ennek általában a játékos issza meg a levét.
6. Saját meccseinkre nem lehet fogadni.
7. Ha több ellenfél ellen harcolunk, próbáljunk meg olyan spelleket vagy mérgeket használni, amelyek ártalmatlanná teszik őket egy időre, ezzel is növelve az esélyeinket. Paralyze, fatigue csökkentés, stb. De még ekkor is csak egy ellenfélre koncentráljunk, és azt üssük le minél hamarabb.
8. A győztes meccs után, visszafelé az öltözőbe, van egy kút, abból ha iszunk, teljesen regenerálódunk.
9. Az Aréna öltözőjében nyugodtan ledobálhatjuk a cuccainkat a csata idejére, nem fog eltűnni. És célszerű a lehető legkisebb túlsúllyal bemenni harcolni, hogy minél gyorsabbak legyünk
10. Ne legyünk lusták használni harcban a kombókat, ha már megtanultuk őket. Egy-egy elgurulásból indított powerattack bizony elég hatékony tud lenni.

Ellenfelek, ranglista és jutalmak

Pit dog (rank1) ellenfelek:

• Wood elf leányzó
  (kard, könnyű pajzs, sisak - győzelem: 50gold)
• Redguard harcos
  (nehéz pajzs, sisak - győzelem: 50gold)
• Argoniai íjász
  (távolról támad folyamatosan - győzelem: 100gold + Brawler rang)

Brawler (rank2) ellenfelek

• Északi
  (jó nagy baltával - győzelem: 100 gold)
• Wood elf nővérek
  (ketten vannak, egyik közelharcos egy nagy karddal, a másik íjász. Mindkettőt le kell győzni, 2v1ben megy a csata. Ha az íjászt támadod először, akkor előszeretettel használ chameleon potiont, amivel etűnik és mire észbekapsz, már kapod is a sneak attackot. Célszerű tehát a kardos testvérének a csinos fejecskéjét szétverni, és közben úgy mozogni, hogy az íjász és te közted legyen mindig egy-egy oszlop, fedezéknek. - győzelem: 100 gold)
• Khajiit
  (szintén jó nagy baltával - győzelem: 150 gold + Bloodletter rang)

Bloodletter (rank3) ellenfelek

• Redguard
  (szép nagy, márkás buzogánnyal - győzelem: 150 gold)
• Breton csajszi
  (oh, a drága előszerettel iszik speed meg endurance potionokat, ezért nem elég hogy veszett gyorsan pattog, még a hpja is több mint kellene. Ezenfelül heavy armor van rajta, meg egy rövidkard, mintkettő valami márkás cucc, nem ócskavas a MÉH lerakatból - győzelem: 150 gold)
• Dark Elf íjász
  (Íjjal támad rendszerint, ám ha látja hogy gond van, előkapja a kardját.)

Myrmidon (rank4) ellenfelek

• Wood elf törpe
  (Nem egy hatalmas teremtés, de a bicskája annál erősebb: Shimmerstrike, elég kemény frost sebzés enchanttal)
• High Elf csajszi
  (Szokatlan módon inkább karddal támad, light armorban, mintsem varázslattal operáljon. )
• Ork
  (Baltás ork, komoly páncélzattal, és jó nagy ütésekkel. - győzelem: 250gold)

Warrior (rank5) ellenfelek

• Nord csajszi
  (Gyors is, erős is, és jól bánik a karddal.)
• High Elf csajszi
  (Na ez már varázsló, és varázsol is keményen. Ha kifogy a manából, átvált kardra)
• Ork nő
  (Harci kalapács + őrült + bivaly erős ork nő kombinációja. Kemény dió, súlyos páncélzat védi, de megölhető. - győzelem: 300gold)

Gladiator (rank6) ellenfelek

• Argóniai rabok - három egy ellen
  (Argóniai rabok. Mind a három ellen egyszerre kell támadni. Kemények, ha megölnek, nem csak a meccset nyernék meg, hanem a szabadságukat is. Ezért aztán komoly ellenfelek. Fegyvertelenek, de kiváló Hand2hand skillel rendelkezik mind. Célszerű fekészülni a meccsre.)
• Khajiit
  (Gyerekjáték. Egy macska, heavy armorban jó nagy karddal. Az előző három után vakáció - Owyn szerint is)
• Breton
  (Eléggé képzett és tapasztalt harcos, jó nagy karddal. Kemény dió, de megoldható)

Hero (rank7) ellenfelek

• Imperial
  (Fájó szívvel, de ezúttal egy korábbi Blade testőr az ellenfél. Ennek megfelelően a testőrség pajzsát és kardját használja, egy Blade Shieldet és egy Akaviri katanát. Szívós ellenfél, kiváló kardforgató)
• HIgh Elf
  (A Destruction iskola mestere, igazi kőkemény varázsló. És hogy ne legyen olyan egyszerű, van egy pajzsa, a The Gray Aegis, amely hatalmas ellenállást ad neki a mágiával szemben (és15.000 aranyat ér;]). Legegyszerűbb ha közelharcra kényszerítjük.)
• Harc a Yellow csapat bajnokával (és kíséretével)
  (Utolsó előtti harc a másik csapat bajnoka ellen. Hogy ne legyen egyszerű, ismét 3v1 a felállás, mert a sárgához csatlakozik egy íjász és egy varázsló is - igaz ezek alacsonyabb szintűek, és gyengébb képességűek. Owyn mellénk adja a malacot, Porkchop-t harcolni, így 3v2re módosul a felállás. A malac elég kemény, ő elintézi a két kisebb falatot, nekünk a Sárgák, karddal hadonászó Bajnokát kell laposra verni.)

Grand Champion (rank8)

• Agronak gro-Malog
  A jelenlegi bajnok ellen kell harcolni, a Szürke Herceg ellen. Ez már nem Owyn területe, anem a vele szemben ülő Nordé, Ysabelé. Nála kell jelentkezni a meccsre. Nála változnak a szabályok is, már nincs felszerelés megkötés, bármilyen ruhában harcolhatunk, és lootolhatjuk az ellenfelek cuccait. Kemény dió az ork nagyon, rajta van a Raiment of Valor, a bajnokok páncélja. Hosszú és fárasztó meccs után agyonverhető, de érdemes felkészülni rá. (Amennyiben megcsináltuk az Ork eredetét/származását firtató küldetést, akkor ez a csata bizony gyerekjáték lesz. Ha nem, akkor kemény ütközet. Döntse el mindenki, melyik a szimpatikusabb.) Ha győzünk, az ork páncélját adjuk le Ysabelnél, és vegyük át a sajátunkat (választható könnyű és nehéz vért is) A páncél mellé kapunk egy idióta wood elf rajongót, akit a legtöbb kalandor azonnal elzavar a fenébe ;]

További meccsek:
Aréna Bajnokként hetente egyszer vívhatunk meccseket, ám ezúttal állatok és mindenféle lények ellen. Többnyire választhatunk 3-4 variációból, és minél erősebbek ellenfelek ellen harcolunk, annál több pénzt kapunk érte. Hetente csak egy meccs!

Csatlakozás a Mágus Céhhez

Hát nincs nehéz dolga az illetőnek, aki úgy dönt, hogy inkább varázslataival akar érvényesülni a világban, és ezért csatlakozni akar a Céhhez. Ehhez csupán annyit kell tennie, hogy elsétál az első nagyobb városba, és ott felkeresi a Mágus Céh helyi szervezetét. Ha ez megvan, akkor keressük meg a leadert. Általában minden céhtag elmondja hogy ki az adott szervezet feje, amennyiben rákérdezünk a csatlakozásra. A főnöknél pedig még utoljára visszakozhatunk, de mivel ezért jóttünk, kattintsunk csak az igenre!

Ezzel viszont nincs vége a dolognak. Ahogy igent mondtunk, azonnal a ranglétra legalján találjuk magunkat, Associate rangban. Sok tekintélye nincs e rangnak, de így megnyílik előttünk pár lehetőség. Először is kapunk egy kulcsot, amely nyit minden ajtót, minden székházban. Igy mostmár bejuthatunk az eddig elzárt helyekre, és szabadon garázdálkodhatunk, vagy esetleg aludhatunk a hálóteremben. Szabadon használhatjuk az alkímista felszereléseket is (akár el is adhatjuk őket). Szabadon szedhetjük össze a Céhházban található alapanyagokat, könyveket, stb. Kivéve a személyes dolgokat. Nyugodtan zsebretehetünk soulgemeket is a vitrinekből, de csak óvatosan a zártöréssel. Szóval kapunk pár dolgot "ajándékba".

Egyetlen dologra kell figyelnünk, hogy ne kövessünk el bűntettek a Mágus Céh ellen, mert az árulásnak minősül, és bizony akkor ki leszünk rúgva. Aztán mehetünk majd a világ végére, hogy összeszedjük a megbocsátáshoz szükséges vackokat...

A városok Céhei általában egy-egy szakterületre specializálódtak, ezek a következőek

• Cheydinhal - Alteration
• Chorrol - Conjuration
• SKingrad - Destruction
• Bravil - Illusion
• Leyawiin - Mysticism
• Anvil - Restoration

Ha e mágia iskolákból akarunk tanulni vagy fejlődni, nagy valószínűséggel az adott városban több lehetőségünk lesz rá, mint a többinek.

Arcane University

A Mágus Céhhez tartozik az Arcane Egyetem is, a Császári Főváros szélén. Ám ahhoz, hogy oda bebocsájtást nyerhessünk, ajánlás kell a Céh vezetőitől, akiket meg kell győznünk arról, hogy alkalmasak vagyunk a bizalmukra (Recommendation). Ezért mindegyiknek külön-külön el kell végezni pár feladatot, hogy bizonyítsunk. Ha kész, és mindenkinek elnyertük a bizalmát, csak akkor juthatunk be az Egyetemre.

Az Egyetem falain belül működik az egyetlen enchantolásra alkalmas eszköz, és csak ott tudunk saját varázslatokat létrehozni. Ennél fogva bizony muszáj lesz, egy kis jópofizásra a vezetőknél, akár tetszik akár nem ;]

A következő személyeket kell felkeresnünk, és érdeklődni az ajánlás felől:

• Teekeeus (Chorrol)
• Adrieene (Skingrad)
• Carahil (Anvil)
• Dagail (Leyawiin)
• Kud-ei (Bravil) - nála az ajánláshoz előküldetést (prequest) kell csinálni, csak azután kapjuk meg a Recommendation lehetőséget
• Falcar (Cheydinhal)
• Jeanne (Bruma)

Bűnbocsánat

Ha neadj'sten úgy adódna, hogy páros lábban rúgtak ki minket a Céhből, akkor sem kell elkeseredni. Van rá mód hogy bocsánatot kérjünk, és visszakönyörögjük magunkat. Igaz, nem lesz egyszerű. Össze kell szedni 20db Dragon's Tongue-t és 20 db Redwort Flower-t. Mondani sem kell, nem egy sűrűn előforduló darab egyik sem. De hát így jár aki kirúgatja magát.

• Dragons Tonguet Fort Redwater körül keressünk, délen, Black Marsh határvidékein. Egyesek szerint található északkeletre is Leyawiintől, vagy Skingrad és Bravil között, a West Weald területen. Nem volt szerencsénk a kirúgáshoz, ezért ezek az infók egyelőre meg nem erősített pletykák csupán.
• Redwort Flowers található délkeletre Leyawiintől, nem messze a Fieldhouse barlangtól, vagy szintén a Black Marsh-sal szomszédos területeketen, délen. De úgy hírlik, hogy az ősi Ayleid romok, Wendelbek és Morahame körül is láttak párat, valahol Niben Bay keleti partján, a Panther folyó mentén. Szintén nem tesztelt információ.

Ezen felül érdemes nézegetni az Alkímista boltokat is, hiszen néhol felbukkanhat a kínálatban.

Ajánlások feladatai - Bejutás az Egyetemre

Choroll.

Szabadulásom után az első utam Chorollba vezetett. Mivel eddig sem voltam rossz viszonyban a mágiával, gondoltam meglátogatom a helyi Mágusok Céhét, és csatlakozok a nagy hírű szervezethez. Némi kérdezősködés és keresgélés után meg is találtam a mágusok helyi érdekképviseletét. Ezt egy Teekeeus nevű argóniai vezette, aki szinte tárt karokkal fogadott, és megismertette velem a teljes jogú céhtagsághoz vezető utat. Ezek szerint össze kell gyűjtenem minden város céhvezetőjének ajánlását, majd ha ez megvan, megnyílik előttem a fővárosi központ, az Egyetem kapuja. Miután rákérdeztem az ajánlásra, sajnálkozva kifejtette, hogy nem áll módjában csak úgy beprotezsálni engem, de ha elvégzek neki egy kis munkát, akkor szívesen megteszi. A feladat az volt, hogy tudjam meg, mit keres a városban egy bizonyos Earana nevű nőszemély, aki régebben a céh tagja volt. Más választásom nem lévén elhagytam az épületet, és a nekiálltam megkeresni a nőt. Azt pletykálták róla, hogy a Grey Mare nevű csehóban szállt meg. Az odavezető úton rá is találtam, zöld ruhában rótta a városka utcáit. Miután szóba elegyedtem vele, elárulta ittléte okát. Ez az ok nem más, mint a „Fingers of the Mountain” című könyv, ami szerinte a városhoz közeli hegyekben, a Cloud Top nevű helyen található, amit be is jelölt a térképen. Mivel amúgy is szerettem volna szívni egy kis a hegyi levegőt, ezért rögtön útra keltem. Cloud Top nem más, mint egy kicsi rom, közepén egy furcsa oszlopcsonkkal. A csonk mellett egy szénné égett holttest hevert, kezei között éppen a keresett könyvet szorongatta. Felkaptam hát és visszaindultam a városba, hogy beszámoljak Teekeeusnak Earana tevékenységéről. Az argóniai két kézzel kapott a könyv után, megjegyezte, hogy nem szabad Earanának megkaparintania, és biztosított, hogy számíthatok az ajánlására.

Másnap, a várost járva újra összefutottam Earanával, aki nagyon mérges lett, miután megtudta, hogy az argóniai mágusnak adtam a könyvet, de hamar lecsillapodott, és felajánlotta, hogy szerezzem meg neki a könyvet, ráadásul az eredetileg ígért jutalmat is megígérte. Mivel a jutalmak soha nem jönnek rosszul a magamfajta kalandoroknak, ezért kapva kaptam az alkalmon, és megígértem neki, hogy megkapja a könyvet. Visszamentem a céhbe, felmentem Teekeeus szobájába, és a ládájában meg is találtam a könyvet, amit azután leszállítottam Earanának. A nő átvette, majd szólt, hogy egy napig tanulmányozni szeretné a kötetet, de utána odaadja a jutalmamat. Pár nap múlva felkerestem, emlékeztettem a jutalomra, mire egy tekercset nyújtott át, ami a könyv tanulmányozása során szerzett ismereteit tartalmazta. Eszerint, ha újra meglátogatom Cloud Top-ot egy Welkynd kővel a birtokomban, és villám alapú varázslatot varázsolok a középső oszlopcsonkra, akkor jutalomban fogok részesülni. Kíváncsian visszamentem a hegyek közé, majd végrehajtottam a tekercs utasításait. Amint elsütöttem a varázslatot, villám csapott belém, nekem adva erejét, ami által egy új, villám alapú varázslat birtokosa lettem.

Skingard.

A második város, amit felkerestem Skingard volt. A helyi Mágusok Céhét az északi fal mögött találtam, ezt egy bizonyos Adrienne Berene nevű nő vezette. Ő is kért egy szívességet az ajánlásáért cserébe, egy helyi mágust, Erethort kellett megkeresnem. Sajnos semmiféle információval sem rendelkezett a hollétét illetően, de átirányított egy kollégájához, a tőle két lépésre álló Sulinus Vassinus-hoz. Furcsa, éppen vele beszélgetett, amikor beléptem a céh ajtaján, és nem volt képes megkérdezni tőle az eltűnt céhtag hollétét, de mindegy. Sulinus már többet tudott, elárulta, hogy Erthor második otthona a városhoz közeli Bleak Flats Cave, de sajnos elfelejtette, merre van. Viszont azt elmondta, hogy az argóniai Druja biztos tudja. Megkérdeztem hát Druját, aki természetesen Sulinus mellett állt (furcsák ezek a skingardi mágusok), ő készségesen elmagyarázta, hogy merre is található a barlang, ráadásul be is jelölte a térképemen. Irány a vadon, hamarosan meg is érkeztem a megjelölt barlanghoz. Bent jó pár zombi fogadott, így alkalmam nyílt kipróbálni a chorolli tevékenykedéseim során beszerzett új varázslatokat. A barlang mélyén megtaláltam Erthort, akinek finoman fogalmazva tele volt a nadrágja. Roppantul örült, hogy rátaláltunk, de főleg annak, hogy a zombik újra halottak, és megkért, kísérjem vissza a céh épületébe. Miután leadtam a tékozló varázslót a céhvezetőnek, megkaptam a hőn áhított ajánlását.

Anvil

A következő célpontom Anvil, a kikötőváros volt. A helyi vezető, Carahil nem habozott sokat, amint megtudta, hogy ajánlásért jöttem, egyből a tárgyra tért. Szerinte egy tolvaj mágus garázdálkodik a Kvatch felé vezető úton, aki megöli és kifosztja az arra utazó kereskedőket. Éppen ezért megkért, hogy járjak utána a dolgoknak, menjek el a Brina Cross nevű fogadóba és keressem fel Arielle Jurardot, aki a céh megbízásából tevékenykedik ott. Így is tettem, hamar megtaláltam a fogadót. Bent szóba elegyedtem Ariellel, aki halkan megsúgta, hogy adjam ki magam kereskedőnek és vegyek ki egy szobát. Követtem utasításait, a csaposnál, mint utazó kereskedő jelentettem be magam, majd kivettem egy szobát. Már indultam volna lepihenni, amikor az egyik vendég megszólított és elmondta, hogy legyek óvatos az úton, mert valaki állandóan megtámadja a kereskedőket. Megköszöntem aggódását és felmentem a szobámba. Bent már várt rám Arielle és átbeszéltük a másnapi haditervet. Eszerint ő és egy társa követni fog engem tisztes távolból, majd amikor megtámad a tolvaj, beavatkoznak, és együttes erővel legyőzzük őt. Másnap reggel a megbeszéltek szerint elindultam Kvatch felé. Nem kellett sokat mennem, hamarosan találkoztam a renegát mágussal, aki nem volt más, mint a tegnapi aggódó vendég. Elmondta, hogy hiba volt erre jönnöm, és nem tudván, hogy pont most válik üldözőből üldözötté, nekem támadt. Társaim rögtön észrevették, mit tervez, így hármunk ellen nem volt esélye. Miután meghalt, átkutattam a holttestét, majd visszamentem Anvilba, jelentettem a dolgok alakulását és megkaptam a céhvezető ajánlását.

Bruma

Következő utam a havas Brumába vezetett, a máguscéh épületét a város északi részén találtam meg. A céhvezető aggodalmas arccal fogadott, és amikor az ajánlása felől érdeklődtem, szóba hozta, hogy a céh egyik tagja, a khajiit J’skar eltűnt, a szó szoros értelmében. Gyanakodott, hogy egy félresikerült varázslat lehet a dologban, és arra kért, valahogy oldjam meg ezt a problémát, különben a felettesei görbe szemmel fognak nézni rá. Sok kapaszkodót nem adott, így nekiálltam kérdezősködni a céhen belül. Az egyik helyi mágus, Volanaro elvigyorodott, amikor meghallotta, hogy a khajiitot keresem. Szerinte a céhvezető alkalmatlan a feladatára, ezért meg szokták tréfálni ilyen apróságokkal. Azt mondta, ha ellopom a céhvezető könyvét a szobájából, akkor előkeríti J’skar-t. Ennek érdekében megtanított egy zárnyitó varázslatot is. Belementem a játékba, felmentem a céhvezető szobájába, feltörtem az asztalát és elvittem a könyvet Volanaro-nak a megbeszélt este 10 órás időpontban. A mágus elsütött egy varázslatot, ami hatására megjelent az eltűnt khajiit. Mindketten jót nevettek a céhevzető hiszékenységén, majd megköszönték a könyvet, láttam a szemükön, hogy újabb csínyre készülnek. Magukra hagytam őket és aludni tértem. Másnap beszéltem Jeanne-el, aki örült, hogy megkerült J’skar és biztosított, hogy elküldi az ajánlását az Egyetemre.

Cheydinhal

A Mágusok Céhének helyi szervezetét egy Falcar nevű, arrogáns elf vezette, aki szerint a céhnek nincs szüksége a hozzám hasonló kétbalkezes tanoncokra. Azért adott egy megbízást, azt mondta, keressem meg az egyik gyűrűjét, amit a céh udvarán álló kútba dobott. Kifelé menet kihallgattam egy párbeszédet, miszerint a céh kútjában lévő víznek furcsa a színe és az íze is rossz. Gyanakodni kezdtem, ezért megemlítettem a küldetésemet Deetsannak, az argóniai alkimistának. Ő elárulta, hogy Falcar már küldött le a kútba egy hozzám hasonló rangú tanoncot, aki még nem tért vissza. Megkért, hogy legyek óvatos és megtanított egy varázslatot, ami lehetővé tette nekem a víz alatti légzést. Kimentem a kúthoz, nagy levegőt vettem és beleugrottam. Lent a vízben megtaláltam az előző tanonc holttestét, nála volt a gyűrű. Rögtön rájöttem, hogy a gyűrűt eleve aljas szándékkal helyezték el a kútban, mivel nem kevesebb, mint 150 kilót nyomott. Nagy nehezen felvittem a felszínre, majd felkerestem Deetsant, aki már várt rám. Azt mondta, amíg távol voltam, ő kérdőre vonta Falcart, aki erre elviharzott. Az argóniai megkért, nézzem meg a céhvezető szobáját, hátha mégis megírta az ajánlását. A szobát átkutatva ajánlás helyett két fekete lélekkövet találtam. Ezeket megmutattam Deetsannak, aki szerint Falcar nem járt egyenes utakon. Azt mondta, majd ő ír egy ajánlást, amit a céhvezetőről szóló jelentésével együtt elküld az Egyetemnek.

Bravil

A bravili Mágusok Céhének vezetője, Kud-Ei egy egyszerűnek tűnő feladattal bízott meg. Szerinte az egyik helyi mágus, Ardaline segítségre szorul, nem tett jót önbizalmának, hogy mágusbotja eltűnt. Gyanúsított is akadt, a sötételf Varon Vamori személyében, akitől békés úton kellett megszereznem a botot. Ennek érdekében a céhvezető adott egy Charm varázslatot tartalmazó tekercset. Felkerestem a sötételfet, aki némi meggyőzés után elárulta, hogy szerelmes volt Ardalinebe, de mivel a nő nem viszonozta, ezért elvette a botját. Visszaadná, de sajnos eladta egy barátjának, Soris Arenimnek, aki a fővárosban található. Visszamentem Kud-Eihez, aki adott még pár tekercset, valamint megkért, hogy utazak el a fővárosba, keressem fel Sorist és szerezzem vissza tőle a botot. Így is tettem, meggyőztem Sorint, hogy adja vissza, amire 200 arany ellenében hajlandó is volt. Visszamentem Bravilba, odaadtam a botot a céhvezetőnek, aki biztosított a felől, hogy az Egyetem megkapja az ajánlását.

Leyawiin

Az utolsó céh, amit fel kellett keresnem, a leyawiini volt. A helyi vezető, Dagail viszont számomra érthetetlen dolgokról halandzsázott, amikor rákérdeztem az ajánlásra, ezért inkább a többi mágussal beszélgettem el. Agata, az egyik helyi céhtag biztosított, hogy Dagailnak nem ment el az esze, csupán állandó látomások gyötrik, melyeket csak egy ősi kő segítségével tud fókuszálni. Sajnos a követ tartalmazó nyaklánc eltűnt, ezért Agata arra kért, keressem meg ezt a varázstárgyat. Így hát kérdezősködni kezdtem a céhen belül. Az egyik mágus, Kalthar jól tájékozottnak tűnt, azt mondta, kihallgatta Agata és Dagail beszélgetését, sok mindent elmondott Dagailról, többek között megemlítette az apját is. Visszamentem Agatához, aki meglepődött azon, hogy az északi kihalgatta őket, viszont elképzelni sem tudta, hogy Kalthar honnan tudott Dagail apjáról, főként azért, mert erről soha nem beszélt Dagaillal. Felkerestem a céhvezetőt, szavaiból kihámoztam, hogy apja az egyik közeli erődben, Fort Bluebloodban állomásozott, amit meg is mutatott a térképen. Felkerestem az erődöt, ami már romokban állt, banditák táborhelyeként szolgált. Átverekedtem magam rajtuk, a legbelső teremben meg is találtam az apa sírját, benne az eltűnt amulett pontos mását. Felkaptam, és indultam kifelé, amikor megjelent Kalthar. Elmondta, hogy ő vette el az amulettet, csak hogy kikényszeríthesse a távozását a helyi céhből, szemlátomást nem kedvelte jelenlegi beosztását. Majd miután végzett beszédével nekem támadt. Rövid varázspárbaj után én maradtam állva, visszavittem az amulettet a jogos tulajdonosának. Dagail boldogan csatolta fel az amulettet, majd biztosított, hogy azonnal elküldi ajánlását.

Egyetemi karrier - Kalandok a központban

Egy Mágus botja (A Mage’s Staff)

Miután Raminus Polus beengedett minket az egyetemre, rögtön meg is kapjuk tőle első küldetésünket, ami inkább egy kis felkészülés… Raminus szerint egy mágus nem mágus bot nélkül (rossz az, aki rosszra gondol xD). Meg is mutathatjuk neki, hogy mégis(csak ne öljük le), de azért a küldetést meg kell csinálnunk: szereznünk kell egy mágusbotot.

Menjünk el Wellspring Cave-ba, amit meg is találunk IC-től nyugatra rögtön az út mellett. Azonban a barlangban Zahrasha helyett csúnya necik várnak ránk, akiknek nyilvánvalóan jobban tetszenénk, ha már alulról szagolnánk az ibolyát. Zahraha-tól vegyük el a kulcsot (Wellspring Cave Key), majd menjünk ki a barlang „udvarába”, ami egy kis szigetecske IC mellett. Itt újabb necik válhatnak áldozatunkká. Valahol a nagy fűben megtalálhatunk még egy varázslót, aki szintén halott (azért van a fűben :D), de ez nem kötelező.

Az oltárból vegyük el a staff-ot, majd zúzzunk vissza az egyetemre Raminus-hoz, aki el is küld Delmar-hoz, aki ott van az egyetemen, az enchantos szobában. Adjuk neki, a staffunkat, és ő enchantol nekünk bele vmit (mi választhatjuk ki). Várjunk egy napot, mire elkészül vele, és át is vehetjük tőle, és ezzel meg is volnánk.

Hátsó szándék (Ulterior Motives)

Na most jöjjön egy kicsit laposabb küldetés, de hát sajna ezt is meg kell csinálni :). A kerettörténésekre már sajnos nem igazán emlékszem, de ha jól tom, vki könyvért vagy miért küld minket Raminus. Utazzunk Skingrad-ba, ahol keressük Janus Hassidor-t (ő a count/gróf), de úgysem találjuk ( :D ), szal mindegy. Helyette beszéljünk Mercator Hassidor-ral. Miután minden beszédtémát kielégítettünk, várjunk egy napot, majd beszéljünk vele még egyszer. Ekkor végre elmondja, hogy Janus AM 2-kor szeretne találkozni szerény személyiségünkkel a megadott helyen, a városon kívül.

Adjuk meg neki ezt a kis örömöt az életben, és menjünk el a találkára. Este kettőkor azonban jön Mercator, két neci társaságában, és rögtön az életünkre is törnek. Akadályozzunk meg őket ebbéli tevékenységünkben ( xD ), és beszéljünk Janus-szal, aki pont a csata idején/végén érkezik meg. Visszatérve az egyetemre Raminus még azt is elmondja, hogy az ipse vámpír(majd megveszteget minket egy kinevezéssel, hogy fogjuk be :D -> Evoker rangot kapunk).

Vahtacen titka (Vantacen’s Secret)

Miután megkapjuk a küldetést, menjünk a megjelölt helyre és beszéljünk azzal az Argoniannal, majd nézzük meg a helyet, amit bejelölt a térképen, s közben beszéljünk az Elffel. Nézzük meg a szimbólumokat a falakon, majd vissza az Argnoniaihoz. Kérjük el tőle a könyvet, hogy a másik emberke le tudja nekünk fordítani a feliratokat.

Ezek és a fordításaik:
1. av molag anyammis - tűzvarázs
2. av mafre nagaia - fagyasztó varázs
3. magicka loria - damage varázs
4. magicka sila - fortify varázs

Van a terem közepén egy nagy oszlop függőleges bordázattal. Arra kell rálőni ilyenfajta varázslatokkal a felsorolt sorrendben. (Értelemszerűen az érintővarázsok esetén oda kell menni az oszlophoz, a távvarázslatok esetén pedig elég messziről eltalálni azt.)

Elméletileg mindegy, hogy honnan lősz rá az oszlopra, gyakorlatilag... (sokan mondták hogy igen, én mégis mindegyiket egy helyről lőttem ki és szépen ki is nyílt)! Ezután menjünk be az ajtón, és gyilkoljuk le a szellemeket. Két teremben is lesz csapda (Terem közepén nagy négyzet, amire ha rálépsz nagy az esélye, hogy karóba húznak :D)! Az utolsó teremben pedig, menjünk a terem végébe, és az emelvényen nyomjuk meg a gombot, ennek hatására a lépcsők kiemelkednek a földből a terem közepén álló emelvény mellett. Menjünk fel rá, és nyomjuk be a gombot, ennek hatására megkapjuk a kincset. Amint felvesszük, kapjuk elő a fegyverünket, mert négy zombi támad meg minket! Ha végeztünk velük a terem végében lévő ajtón menjünk ki, s itt fosszuk ki a két ládát a szellem után, majd már csak ki kell sétálni az ajtón visszatérni az egyetemre és kész!

Nekromanata álma (Necromancer’s Moon)

Raminus elküld minket Tar-Meena-hoz, akit már ismerhetünk a főküldetésekből. Kérdezzünk rá nála a Necromancer’s Moor-ra, erre ahelyett, hogy odaadná, elmondja, hogy ott van mellettünk (nagyon furcsák ezek a varázslók :P ). Vegyük fel a könyvecskét majd ismét diskuráljunk el róla Tar-Meena-val, majd mutassuk meg Raminusnak új szerzeményünket, aki ahelyett, hogy rögtön kinevezne minket főmágussá, mert sikerült megszereznünk a könyvet (huhh de nehéz volt), rögtön el is küld minket egy újabb egyetemi csevegő-körútra. Ezúttal Bothiel-lel hoz minket össze a sors, aki egy kis beszélgetés után nekünk adja régi, „kedves barátunk” (hogy dögölne meg xD ->) Falcar jegyzeteit. Ezt vigyünk el Raminus-hoz (nem igaz, hogy ő nem tudta volna elkérni őket…), akivel kiokoskodjuk, hogy Falcar a nekromanta oltárok helyeit írta le.
Látogassuk meg az egyiket, név szerint a Dark Fissure nevű barlang előttit (a Valus-hegyekben találjuk, Morrowind közelében). Mint tudjuk(vagy nem :) ), a neci oltárok csak hetente egyszer működnek, ilyenkor az égből fehér fénysugár világít rájuk. Várjuk eddig az időpontig ott, majd mikor elérkezik zoomoljuk meg, hogy mi történik: a barlangból kijön egy neci, bepakol az oltárba egy lélekkövet, és feketét csinál belőle (ez tudja csak befogadni az NPC-ket). Miután elvégezte helyettünk a munkát, agyaljuk meg, és zsebeljük be a fekete lélekkövet az oltárból(ha már ott vagyunk, készíthetünk mi is párat magunknak).

Meséljük el Raminus-nak, hogy mire használják a necik az oltárukat (azt ne, hogy mi is :D ), aki hálája jeléül elő is léptet minket Magician-né.

Megszabadítás vagy megsemmisítés? (Liberation or Apprehension?)

Miután meglátogatjuk Raminus-t, rögtön el is küld Hannibal Traven-hez, hogy ezután tőle kapjuk majd a küldetéseket. Traven a főmágus, aki első küldetésként rögtön bedob a mély-vízbe (csak bele ne fulladjunk :) ). Mucianus Alias megmentésére küld, akit zombik, necik, és mindenféle csúf lény ejtett foglyul, és Nenyon Twyll-ben őrzik.

Erre a küldetésre tényleg nem árt felkészülve menni, mert a hely tényleg nagyon tele van ellennel. Szal mindenképpen legyen nálunk egy rakat healing lütyi, varázslat ellenállás ital, meg hasonlók, plusz nem árt ha van nálunk cure disease lütyi, mivel a sok zombi sok bacit terjeszt. Jól jöhet még egy enchantolt gyűrű/nyaklánc is, vmi kaméleon enchanttal, mert úgy legalább varázsolgatás nélkül is tudunk kaméleonozni, meg a necik amúgy sem hagynak varázsolni, mivel folyton lemutéznak minket. A mute miatt only varis karakterekkel kemény dió lehet ez a küldetés, ezért mehet minden fordulónál (hogy D_niel-t idézzem :D ) az F5-F9 combó, de egy varis-íjjász karival még akár vacsi után, teli hassal(csak ne dremora szívet együnk xD) is gyerekjáték (sneak-attack-szorzó).

Na nem is húzom tovább: benn egy gombbal nyíló rejtekajtó mögött meg is leljük Mucianus-t, bár nem olyan formában, mint ahogy azt reméltük. Könnyitsünk szegény pára lelkén, majd rongyoljunk vissza az egyetemre, és tájékoztassuk Traven-t a történtekről (benn még találhatunk Varla köveket is, amik minden nálunk lévő enchantolt tárgyat maxra töltenek). A küldetés befejeztével látogassuk meg Raminus-t, aki kinevez Warlock-nak.

Információ egy Hercegtől (Information at a Prince)

Traven szerint Janus ismét látni szeretne minket (infói vannak számunkra). Tegyük fel, hogy igaza van ( :D ), és menjünk a skingradi kastélyba, de Janus-t szokásához híven nem lehet csak úgy szóra fogni: megint nincs ott. Helyette most beszéljünk Har-Liurz-zal, majd várjuk meg a count-ot. Ő elmondja, hogy a város nyugalmát vámpírok, és vámpírvadászok zavarják. A vámpírok a Bloodcrust Cavern nevű barlangban tanyáznak, de ezt a vadászok nem tudják, így a városban dekkolnak. Világosítsuk fel őket a helyzetről (a vezérüknek kell elmondani a barlang helyét), és ők köv. éjfélkor bemennek a barlangba vámpírt vadászni. Mikor mindenki benn van, menjünk be mi is, és gondoskodjunk róla, hogy ne éljék túl az éjszakát. Ha mindenkit legyaktunk, menjünk vissza a kastélyba, és várjuk meg Janus. Ő végre elmondja mit tud, ami mellesleg céhünknek nem túl kedvező: a necik egyre erősebbek, és hatalmas vezérük, Mannimarco is visszatért...

A titkos terv feltárult (A Plot Revealed)

Traven ezúttal a bruma-i máguscéhbe küld minket, amit kemény támadás ért. Belépve az ajtón, rögtön szellemek törnek ránk. Beljebb haladva sem lesz ez másként, majd miután vagy húsz szellemen verekedtük keresztül magunkat, meg az alsó szinten, felérünk a volt céhvezető(ugyanis meghalt), Jeanne szobájába, ahol a változatosság kedvéért egy necit kell elküldenünk az örök vadászmezőkre, ahol ő lesz a préda ( :D ). Ekkor megjelenik kedves ismerősünk, J’skar, akit még anno az ajánlásoknál kellett előkerítenünk, és most is csak a láthatatlanság-varázslata miatt menekült meg. Elmondja, hogy a máguscéhet nekromanták támadták, meg, és a nagy King Of Worms, Mannimarco is itt volt, és elkapta a többiek lelkét. Megtudjuk továbbá tőle azt is, hogy Mannimarco és feslett lelkű barátai az Echo Cave-ben rejtőzködnek a végső csatáig (mikor majd az egyetem ellen akarnak támadni). Tájékoztassuk erről Traven-t, majd látogassuk meg Raminus-t az előléptetésünkért (Wizard-dá).

A Bloodworm Sisak (The Bloodworm Helm)

Traven szerint két fontos dolog is kell Mannimarco-nak: a Bloodworm Helm, és a Nekromanta Amulett, szal ezeket nekünk kell előbb megszerezni. Mindkettőért elküldött már egy-egy embert, de azért nekünk is kell menni biztosítéknak. Szal cammogjunk el Fort Teleman-hoz(ÉK-re Leyawiin-től), és benn öljünk le minden mozgót. Közben találkozunk olyan necikkel is, akik oblivion-i lényekkel harcolnak. Várjuk meg, amíg kinyírják egymás, annyival is könnyebb lesz nekünk. Egyszer csak elérünk Irlav Jarol hullájához, akinek már sikerült megszerezni a sisakot, csak megtartani nem tudta azt... Kapjuk fel a satyakot, és pattanjunk meg vele az egyetemre, és Traven nagyon fog örülni nekünk.

A Nekromanta Amulettje (The Necromancer’s Amulett)

Na itt kell megszerezni a Nekromanta Amulett-jét, ami Fort Ontus-ban (Chorrol és Kvatch között félúton a dzsungelben) lelhető fel. Ez már kicsit különbözik az eddigi ’bemegyek-leölömaneciket-felkapomacuccot-eljövök’ feeling-től, de még mindig nagyon hasonló. Itt befelé szabad az út, mindenfelé varázslókat találunk. A rendszer közepén megtaláljuk Caranya-t, akit Traven küldött az amulettért, azonban ő ahelyett, hogy elvitte volna neki, átállt a necikhez. Adjuk meg neki (is) a módját (+vegyük el tőle az amulettet), és kifelé menet minden áruló cimborájának. Vigyük vissza ezt is Traven-nek, aki annyira happy lesz tőle, hogy rögtön el is küld Raminus-hoz az előléptetésért (Master-Wizard-dá).

Rejtekhely (Ambush)

Traven megint egy kis neci-ölő körútra küld minket, ezúttal Silorn-ba (Skingrad-tól DK-re). Odaérve találkozunk pár Battlemage-el, akik már a helyszínen lesekednek. Menjünk a rom közelébe, ekkor az őr felfedez minket, de ne zavartassuk magunkat, elvégre 4szeres túlerőben vagyunk :), így hát szépen nyugodtan adjunk a búrájának. Bent mindössze egyetlen komolyabb akadályba ütközünk: egyik hídon nem lehet átmenni. Ne ijedjünk meg, inkább nézzünk körbe, ha minden igaz, a híddal szemben (mögött) van egy erkély, oda fel tudunk jutni egy ajtón keresztül. Ott tapizzuk le a gombot, ugorjunk le, és már szabad is az út (pár szellemet és necit nem számítva). Beérve a map-marker-hez legyintsük meg az áruló Falcar fejecskéjét vmi hatható fegyverrel, és szedjük el tőle a Hatalmas Fekete Lélekkövet (kár, hogy semmire nem jó…) Kifelé menet jó nézzünk körbe, mert egyik ládában van 400 arany, meg egy poton 6200 aranyat érő varázsgyűrű. Az egyetemre visszaérve adjuk Traven-nek a megszerzett követ.

Szembeszállás a Királlyal (Confront The King)

Mikor felmegyünk Traven-hez, és beszélgetünk vele, egyszer csak legyakja magát (lelkét bezárja a Hatalmas Fekete Lélekkőbe, hogy az valamelyest megvédjen Mannimarco erejétől). De azért még elmondja, hogy mi a teendő, és ránkhagyományozza az egyetem vezetését. Vegyük el tőle a lélekkövet, majd menjünk utolsó küldetésünkre, és látogassuk meg az Echo Cave-t, a kulcsa az őrnél van. Benn ismét temérdek zombi, neci, plusz a necik idézett csontijai. Verekedjük keresztül magunkat rajtuk, majd elérkezünk a King Of Worms-hoz, azaz Mannimarco-hoz. Rövid bájcsevely után részünk lehet varázstudományában (rajtunk próbálja ki :D ), majd izgalmas harc során verjük le fejét, ha már volt annyira hülye, hogy belénkkötött :) . Kifelé itt is érdemes alaposan szétnézni, mivel itt-ott sok jó áru lapul meg. Visszatérve az egyetemre Raminus hivatalosan is kinevez minket főmágussá, megkapjuk a fenti szobát, meg még a jól megérdemelt tiszteletet is: ezentúl mindenki az egyetem környékén Arch-Mage-nek szólít, és (végre xD ) istenítenek ^_^ …

Bevezető

Egyike Vvardenfell legnépszerűbb legális céheinek, bár ez a helyzet sajnos éppen nem érvényes Cyrodiilra, ahol rengeteg tag, és kívülálló jegyzi meg nekünk, hogy bizony jobb napokat is látott már a szervezet...na de itt vagyunk mi, akik majd felvirágoztatják! Akik nem kedvelik a mágusok hókuszpókuszait, a tolvajok hátsó szándékait, azoknak itt a helyük. Nincs is más dolgunk, mint megkeresni a vezért Anvilban, a helyi Harcosok Klubjában, aki örömmel fel is vesz minket, tekintve hogy mostanában elég ritkák a jelentkezők, dacára a magas fizetésnek. A legtöbb átlagember inkább a munkájából él meg, minthogy valamilyen veszélyes de jól fizető küldetésben otthagyja a fogát. Válaszolunk néhány kérdésre, és ha a Guildmaster mindent rendben talált (azaz tiszta az előéletünk, nincs rajtunk vérdíj), máris gyarapítottuk a szervezetet önmagunkkal.

Kezdetben

Mivel friss tagok vagyunk, ne várjunk a polgároktól "Uram", "Hölgyem" megszólítást, annak is örülhetünk, ha nem röhögnek ki a hátunk mögött minket, ujjal mutogatva hogy "ezt nézd, még egy vesztes munkanélküli!" Pár előny azért jár még ezzel a kezdeti ranggal is:

Ahogy szépen sorban végezzük el a ránk kiszabott küldetéseket, úgy nő a házon belüli megbecsülésünk, illetve rangunk, és tapasztalatunk, míg végül akár versenybe szállhatunk a Master címért is. Ha elértük ezt a rangot, onnan kezdve még akár utasításokat is kiadhatunk a tagoknak, így működtetve a szervezetet.

Baj van!

Nos amire minden céhnél figyelni kell, itt sincs másképp. Eszünkbe se jusson elvenni valamilyen személyes dolgot a kollégáktól, mert a kezdeti figyelmeztetések után könnyen bajba kerülhetünk, és bár magas Personyality-val ill. egyéb feladatokkal visszakönyöröghetjük magunkat, újra Associate szinten fogunk mozogni megbecsülésileg, azaz majdhogynem mindenki gyűlölni fog bennünket. Ugyanúgy járunk ha megtámadjuk, ne adj' isten megöljük valamelyik kollégát.

Tanácsok

Minél magasabb rangban vagyunk, annál jobban fognak kedvelni. Használjuk ezt ki, és így sok értékes aranyat mentünk meg. Minden Fighters Guildben vannak ún. "Fighters Guild Porterek". Ők lényegében afféle "gondnokok" és a helyi hírek megtárgyalásán kívül lehetőségünk van megjavíttatni a fegyvereinket velük.

Fontosabb küldetéseket adó Céhek az alábbi városokban találhatók:

• Cheydinhal
• Chorrol
• Leyawiin
• Bruma
• Anvi

A küldetéseken kívül (amiket csak sorrendben járhatunk végig), néha kaphatunk kisebb "duties" jellegű feladatokat is. Általában valamilyen Civil bíz meg minket ilyenkor, és személyesen fizeti ki a küldetésért járó összeget.

ANVIL
Kalandok a kikötővárosban

Kezdjük az elején. Ha az Istenek is Harcosnak teremtettek minket, és szeretjük a pénzzel megváltható igazságot, akkor nincs mese, legnagyobb eséllyel a Harcosok Céhében futhatunk be szép karriert. A helyi rendfentartóknál, a Légiónál jelenleg nincs felvétel, a többi Céh pedig szakmai jártasságot kíván, szóval marad ez a "megfizethető igazság" bajnokai számára. Belépéshez semmi mást nem kell tennünk, mint elmenni valamelyik nagyobb városba, és rákérdezni az embereknél a Céh pletykáira. Ők elmondják, hogy a hírnevét vesztett csapat örömmel látja mindig az új tagokat. Egyetlen feltétel, hogy ne legyünk körözés alatt, mert az rossz fényt vetne rájuk. Nem mintha osztana vagy szorozna, az elmúlt évek dicsőséges korszaka elmúlt, ezúttal már nem akkora kitüntetés Harcosok Céhéhez tartozni. De majd mi változtatunk ezen. Vagy nem...

Szóval először is adjuk le a jelentkezésünket a lehetséges helyeken:

• Chorrol - Vilena Donton
• Anvil - Azzan
• Cheydinhal - Burz gro-Khash

A történések egy Nord amazon, bizonyos Nastassia (továbbiakban csak Tassia) kalandjai során kerültek lejegyzésre. Ez azért fontos, mert egyes szituációkban más típusú és vérmérsékletű kalandorok talán másként döntenek, mint tette azt a keményfejű, makacs és kissé kaotikus leányzó.

Na lássunk neki. Szóval Anvil egy szép város, kinn a birodalom nyugati peremén. Kikötőváros, amely alapjaiban meghatározza a város arculatát. A hatalmas átjáróház jellege mellett természetesen igazi városként is funkcionál, kocsmákkal, boltokkal, részeges matrózokkal, kur...izé, örömlányokkal és persze a mindezt eltűrő lakossággal. Megtalálható itt a Mágusoknak is egy székházuk, nem sokkal a Harcosok mellett. Chorrolból ide vezetett az utunk, és kértük ki az első szerződésünket.

A helyi vezető Azzan, egy vigyorgó kerekfejű redguard, szép nagy csillogó páncélban. Vezetői beosztása mellett még Blunt Weapon tréner is, és ha éppen nem a Céh tagjaival pletykál, akkor a szobájában alszik. Frissen besorozott újoncként tőle kell kérni az első feladatot.

Rágcsálók, kicsit másként

Természetesen, egy zöldfülű tag, a világ törvényei alapján, csakis valami elmebeteg feladatot kaphat. Most sincs ez másként.

Arvena Thelas, fura Dark Elf hölgyemény, aki kéréssel fordult a Céhhez. Problémája adódott a patkányokkal. Hirtelen a kedves kalandor itt a fejéhez kap, és felrémlik neki előző életének egyik hasonló szituációja, mikor is Balmorában kellett patkányt írtani, Drarayne Thelas házában. Szép egy család. Azzan azt javasolja, hogy a hülye kérdéseinkkel legyünk oly' kedvesek és ne zargassuk őt, inkább keressük fel a hölgyet, itt lakik nem messze. Tegyünk úgy.

Arvena már megjelenésében is eléggé furcsa teremtmény. De hát mit várjon egy Dark Elftől az ember. Hát mondjuk zöldeskék arcot semmiképp sem. Az élelmesebb kalandozó ezen a ponton kihasználja a nyitott ajtó előnyeit, és mielőtt tiszteletét tenné az emeleten sikoltozó nőnél, megdézsmája a konyha élelmiszerkészletét. Arvena felismerve rajtunk a Harcosok Céhének szánalmas vigyorát, megkönnyebbülve üdvözöl bennünket. Problémája van a patkányokkal (meg a fejével). Szóval a probléma nem a patkányok jelenléte a pincében - ellentétben Morrowindi rokonával - hanem az, hogy valami tizedeli őket. A patkányokat. Az ő kicsikéit. És amellett hogy fenn sikoltozik emiatt, a szíve is majd' megszakad miattuk. A tündéri kis rózsaszín orrocskájuk, az az aranyos kis farkincájuk, el nem tudja képzelni, mihez is kezdene nélkülük. Tennünk kell valamit. A nő agyonverése sajnos a Céhből való kizárásával jár, úgyhogy ezt most ne inkább.

Menjünk le a pincébe, és nézzük meg a dögöket. A pince az ebédlőből nyílik. Lenn a patkányokat éppen egy oroszlán tizedeli (vagy ötödöli). Na jó, egy mini oroszlán. Vagy egy elhízott macska. Akármennyire is ellenkezik minden józan ésszel, ezúttal a patkányoknak fogunk segíteni, és üssük agyon az oroszlánt. Ha merő jóindulatból agyonverjük a patkányokat is, akkor a nő igencsak mérges lesz, és lőttek a jutalomnak. Szóval hagyjuk életben a dögöket, és kutassuk át a termet. Egy szép nagy lyukra lelünk a falban, valószínű hogy ott jött be a macska. Teperjünk vissza az emeletre és közöljük Arvenaval, hogy a kicsikéi élnek, a támadó likvidálva, viszlát..

Nem igazán nyugtatja meg a hír. Mi van ha jön egy újabb oroszlán? Sőt, egyáltalán hogy került most oda? Mi van ha társaival jött, csak épp azok elbújtak? Mert ugye ahol egy feltűnik, ott előbb vagy utóbb megjelenik a többi is. Ezt megelőzendő, megkér minket Arvena, hogy keressük meg a helyi nagy és híres vadászt (no comment), Pinarus Inventius-t. Ő úgy ismeri a várost és környékét, mint a tenyerét, ő majd tudni fogja mit kell tenni. Keressük meg. Szomszédban lakik szerencsére. Róla tudni kell, hogy vadász, íjjász és erdőkerülő. Ha megemlítjük neki az oroszlánt, elcsodálkozik. Szokatlan hogy városi pincékben tűnnek fel. De segond, hiszen ha vannak még a környéken oroszlánok, akkor majd ő megtalálja őket. Felajánlja, hogy vele tarthatunk, mondván, sosem árt megmozgatni öreg csontjainkat, és mindig jól jön egy kis izgalom. Azt, hogy épp' egy napja takarítottunk ki két teljes Oblivion kaput, inkább nem mondtuk el neki, nehogy feszélyezze a veszélyes oroszlánvadászat közben...

A következő percekben sétálni fogunk. Ő elől szótlanul, mi pedig mögötte, unalommal. A város határában meg is találja a fészket (vagy mit), benne 3-4 oroszlánnal. Kedves vadász barátunk szerencsére "koronás" (nem hal meg, csak elájul ha nagyon béna), szóval nyugodtan végignézhetjük, ahogy széttépik a cicák a nagy és híres arcocskáját. Végül aztán vagy így, vagy úgy, nekünk kell rendet rakni. Csapjunk szét pár cicust, és kész is. A vadászok gyöngye megállapítja, hogy nincs több, ennyi volt a fészek. A bokrok alatt találhatunk egy csontvázat, valószínű hogy valami korábbi zöldfülű társa maradványa.

Séta vissz a Arvenahoz. Ekkor már kezdi az ember azt hinni, ezt a nőt egyszerűen képtelenség boldoggá tenni. Megmentettük a nyomorult patkányait, kiírtottuk az oroszlánokat, de sehol egy mosoly. Ami persz nem meglepő Dark Elfeket mindenki útálja errefelé, és viszont. Szóval újabb nyűgje van. Egy újabb macska jutott be a pincébe, legyünk már oly' kedvesek és zavarjuk el. Spuri le, verjük agyon az állatot, majd futás vissza. Kár erre több szót fecsérelni, egyszer már megcsináltuk, megy már csukott szemmel.

Arvena ismét nem mosolyog. Nincs rá oka. Ugyanis szerinte valaki ezt szándékosan csinálja, és szánt szándékkal a "drágassszágai" életére tör. Még tippje is van. Quill-Weave, a szomszédja, egy gyanús argóniai. Gyanús, mert sosem szerette a patkányokat, és mindig is rossz szemmel nézte ezt a békés, ám de undorító - és nem kevésbé perverz - együttélést. De azért is gyanús, mert esténként mindig a ház körül settenkedik. Úgyhogy következő teendőnk nem más, mint ennek a kivizsgálása, és a célszermély megfigyelése. Hurrá.

Természetesen ha napközben rákérdezünk a gyíknál a dologra, akkor tagad mindent. Ezért várjunk estig - igyunk pár sört a kocsmában, amilyen napunk volt, ránk fér... - majd sötétedés után bújjunk el a ház mögött. Előbb-utóbb tényleg feltűnik Quill-Weave. Elég idétlen látvány egy lopakodó argóniai, úgyhogy próbáljunk meg nem hangosan röhögni. A dolog nyitja a tettenérés, vagyis engedjük dolgozni a leányzót, és amikor épp távozna, akkor kapjuk el. Szóljunk neki, hogy baj van, mindent láttunk és bizony ez eléggé terhelő reá nézve. Hogy mit is láttunk? Hát a drága rothadó húsokat helyez el minden este a ház mellett, amelynek szaga odacsalja az oroszlánokat. Igaz, ő ezt nem tudta. Azért tette oda a húst, hogy kicsalja a patkányokat a felszínre. Ezzel akarta bizonyítani a városi őrségnek, hogy patkányt tartani veszélyes és káros múlattság. Az oroszlánok nem voltak betervezve. Ezért is kér meg minket a gyíkocska, hogy ne áruljuk már el senkinek, hogy ő volt a ludas ebben, hiszen ő nem pont ezt akarta elérni, amit végülis sikerült.

Dönthetünk. Ha nem áruljuk el, hogy az argóniai volt, akkor kapunk tőle ajándékba +5 Acrobatics skill pontot. Ha viszont bemártjuk, akkor a Dark Elftől kapunk jutalomként +5 Speechcraft skill pontot, ingyen. Mindezt jelentve a Harcosok Céhében Azzannál, kapunk még 100 aranyat. És esélyes, hogy ranglétrán is feljebb lépünk egyet. Soha többet ilyen, vagy ennél idiótább küldetést!

Őrzővédőkáefté Nord módra

Na ha túltettük magunkat a patkányos rémálmon, akkor keressük fel Azzant, és kunyeráljunk egy új megbízatást (Contract). Közli, hogy kis mitugrászok vagyunk, ilyen ranggal nem kapunk tőle kvesztet. Oké, segond, léptessük elő magunkat Apprentice-vé. Majd ismét kérjünk tőle feladatot... (ez a bürokráció kikészítő)

Szóval fel kell keresnünk egy embert, bizonyos Norbert Lelles-t. Ő kérte a Céh segítségét nem is olyan régen. Van egy boltja itt Anvilban, a Lelle's Quality Merchandise, amelyet az utóbbi időben már-már napi rendszerességgel rabolnak ki. Ezt tarthatatlan állapotot nekünk kell megszüntetni. Keressük fel az ipsét, kinn van a boltja a dokkoknál.

Norbert igazi kufár. Lelkesen fogad minket, és mielőtt ránkdumálna egy lila pöttyös letört kező gipsz kertitörpét, közöljük vele, hogy nem ezért vagyunk itt. Harcosok Céhétől jöttünk, megoldani a nyűgjét. Ő erre elpanaszolja, hogy az elmúlt hónapokban folyamatosan betörnek, akármit is csinál, vagy akárhogy is védekezik. Egyszerűen képtelen már fenntartani a boltot, akkora a rablás miatti vesztesége. Még a vadiúj, szupererős zárak sem jelentenek akadályt, se a szögesdrót, sem a porcellán pitbull villogó szemmel a sarokban (made in Taiwan). Szerinte egy mágus is van velük, és ő teleportálja be őket a bolton belülre. Piros pont a Norbertnek, ekkora marhaságért megérdemli szegény. Mivel a roppant esze mellett roppant gyáva is, ezért megkér, hogy maradjunk estére a boltban, és lessük ki, mi is történik. És oldjuk már meg a dolgot, egyszer is mindenkorra. Ő addig köszöni szépen, de pár söröcske mellett megvár minket a Flowing Bowl nevű késdobáló szalonban, a szomszéd utcában.

Norbert távozik. Az este unalmas, a távolban kezdődik a műsor a helyi kupiban, a matrózok a másik mólón egyre részegebbek, és a Trell házaspár is épp most tartja napi látványos verekedését. Szóval minden a legnagyobb rendben. De hopp, nemsokkal sötétedés után három jómadár tűnik fel a boltban. Mágus nincs velük. Csak egy kulcs a bejárató ajtóhoz. (nomeg a riasztó kódja) A három betörő kellőképpen meglepődik, amikor rájuk köszönünk széles vigyorral. Rövid harc következik, melynek végén mindhárom fickó holtan csuklik össze. Mielőtt jelentenénk a dolgot, a gonoszabb emberek akár ki is foszthatják a boltot (úgyis megszokta már a Norbert gyerek). Hullákat hátrahagyva menjünk el a kocsmába, és szóljunk a tulajnak, hogy a mágusos-teleportos teóriája megbukott, mert a kedves alkalmazottja törte fel a boltját rendszeresen, a haverjaival. Hogyan? Hát saját kulccsal. Kár volt a sok riasztóért és speciális zárért. Erre rádöbben Norbert is, úgyhogy el is vonul újabb üveg sör társaságában elmélkedni a dolgokról, de előtte kifizeti a jussunkat - 100 aranyat.

Mehetünk vissza Azzanhoz. Aki megdícsér, majd közli, húzzuk a belünket egy másik városba, mert nekünk egyelőre nem tud több munkát adni, csak ha majd magasabb rangban leszünk. Oké, akkor viszlát később.

A tolvajok barlangja - Den Of Thieves

A küldetést Azzan adja Anvilben.

Egy csomó tolvaj garázdálkodik Anvil környékén és a városlakók meg vannak győződve arról, hogy a tanyájuk itt van a közelben, onnan indulnak portyázni. Azzan elküld, hogy derítsd ki amit lehet erről a bandáról, de mivel nem tudja hány tolvajjal hoz össze a sors ezért megbíz egy segítőt a számodra. A segítő nem más mint a jó öreg Maglir, akiben úgy látszik még mindig van a Céhnek bizodalma. Én személy szerint nem igazán szeretem a stílusát, legfőképp nem bízom meg benne de a segítség az segítség bízzunk, hogy nem fog cserben hagyni.

Kérdezz körbe a céhben, így hozzájutsz ahhoz az információhoz, hogy Newheimtől néhány dolgot elloptak az utóbbi időben és talán ő az a személy aki bővebb felvilágosítással tud szolgálni. Az iránytű segít a megtalálásában. Amikor a tolvajokról kérdezed elmondja, hogy ellopták tőle a családi ékszereit (family heirloom) és megkapod a Newheim kancsója (Newheim’s Flagon) küldetést.

Mindkét küldetés szerint el kell menned a Hrota Cave névvel illetett helyre, és ott kell kutakodnod a továbbiakban.

A barlang Anviltól északra van az út mellett nem lesz nehéz megtalálni. Menj be és juss el addig a helyig ahol egy lecsúsztatható kőfal található. A barlang tele van tolvajokkal, öld meg mind Maglir segítségével. Amikor megérkezel egy nagy terembe ott fogod találni Newheim kancsóját, ezt semmiképp ne hagyd ott. Tisztítsd meg a barlangot a maradék tolvajoktól (kapsz egy naplóbejegyzést ha ez sikerült) majd menj vissza Anvilba.

Azzan nagyon elégedett a munkával amit te és Maglir vitt végbe. Elmondja, hogy nagy dolgokat lát veled kapcsolatban és kifizeti az 500 arany jutalmat. Ha eddig nem végezted el az Amelion’s Debt küldetést amit Burz gro-Khash ad Cheydinhalban akkor az a következő. Ha elvégezted azt is akkor elő leszel léptetve Protector rangba és Modryn Oreyn-től megkapod a Master’s Son Küldetést. Ha eddig nem tetted volna meg akkor menj vissza Newheimhez és add vissza a kancsóját, örülni fog neki és a Newheim’s Flagon küldetést is lezártad.

A figyelmetlen tanuló - The Wandering Scholar

A küldetést Azzan adja Anvilben.

Elmondja, hogy Elante of Alinor kérte a céh segítségét, egy tanuló aki igen érdeklődik a Daedra imádat iránt. Vele a Brittlerock Cave nevű barlangban fogsz találkozni, és testőrként van rád szüksége amíg ő egy ottlévő Daedra szentélyt tanulmányoz.

A Brittlerock Cave barlangot északra Anvil és Kvatch között találod meg. Ha megvan lépj be a barlangba és beszélj Elanteval. Ő megkér, hogy szüntesd meg a kellemetlenségeket (handle any difficulties), hogy nyugodtan tudjon dolgozni.

A Daedra szentély természetesen valahol mélyen a barlangban található, addig pedig meg kell őt védened. Szerintem célravezetőbb őt valahogy otthagyni és egyedül nekivágni a járatok kitisztításának. Egy villámsebzéssel felruházott fegyver jól jöhet, a daedrák azt nem nagyon szeretik.

Miután elérted a szentélyt hagyd Elantet örülni neki, te pedig vizsgáld meg azt a járatot, amely a szentélyhez közel kezdődik, sok daedra és sok kifosztásra váró láda fog várni. Ez egy viszonylag rövid szakasz és a végén egy kijárat található.

Menj vissza Elantehoz, aki elmondja hogy ő még itt marad tanulmányozni a szentélyt, de már nincs szüksége a segítségedre. Hálából a takarításért megajándékoz egy könyvvel, ami a 2920, Morning Star (v1) címre hallgat és megnöveli a Blade skilledet amennyiben elolvasod. Most menj vissza a közeli kijáraton át Azzanhoz.

Ahogy számítottad Azzan örömmel kifizeti a 100 arany díjat a szolgálataidért. Ha nem végezted el a Szökevények küldetést akkor Azzan el fog küldeni Burz gro-Khashhoz Cheydinhalba.

Ha már elvégezted akkor Azzan kinevez Guardian rangba és elküld Modryn Oreynhoz Chorrolba. Ez lesz az Elhagyott bánya trolljai (Trolls of Forsaken Mine) küldetés.

Szent Alessia köve - The Stone of St. Alessia

Miután Modryn elküldött Azzanhoz, ő elmondja, hogy van egy utolsó küldetése számodra. Szent Alessia kövét ellopták a Brumai nagytemplomból (Great Chapel of Talos) és a Harcosok céhe kapta a megbízatást, hogy szerezze vissza. Utazz el Brumába és beszélj Cirroc-al a templomban.

Cirroc elmondja, hogy az elopott követ Alessia személyesen áldotta meg, hogy óvja a templomot mindenféle ártalomtól és nagyon hiányzik nekik. A banditák kelet felé távoztak, kövesd őket és találd meg a nyomukat. Ez nem lesz túl nehéz, menj ki a keleti kapun és nemsokára találsz egy kis tábort benne egy Khajittal aki K'Sharr névre hallgat. Tőle megtudod, hogy a banditákra ogrék támadtak és csak ő egyedül élte túl a csatát. Az ogrék elvitték a követ Sedorba, egy Ayleid romba ami tőled délkeletre található. Meg is fogja jelölni a térképen. Ha megtaláltad menj be, de vigyázz az Ogrékkal. Verekedd végig magad az ogréken, a követ egy kis emelvényen fogod megtalálni.

Menj vissza Cirrochoz és add vissza a követ. Megjutalmaz 3 életerő itallal (Strong Potions of Healing), majd menj vissza Azzanhoz, aki kifizeti a szokásos 100 aranyat. Ha elvégezted Burz utolsó küldetéseit akkor Azzan kitüntet a Champion címmel, és hozzáteszi, hogy a pletykák szerint Oreyn látni kíván.

CHORROL

Unfinished Business – Befejezetlen üzlet

Vilena Donton Chorrolban azt kéri fordulj Modryn Oreynhoz aki egy sötét elf a céhben, ő pedig megbíz hogy találj meg egy kötelezettségét elmulasztó személyt, aki Maglir névre hallgat. Maglir a West Weald Inn kocsmában található Skingradban, közel a Nyugati Kapuhoz (Western Gate). Nem túl félénken közli a kötelezettsége mulasztásának okát: Fallen Rock Cave egy halálcsapda és a céh nem fizet eleget, hogy megérné kockáztatni az életét és a családja megélhetését.

Elmondja, hogy célja volt megtalálni a Brenus Astis Journal-t, de neki családja van akire gondolnia kell, stb. Viszont felajánlja, hogy végezd el a szerződést helyette, amennyiben akarod. Természetesen akarjuk, fő célunk éppen ez! Megjelöli a térképen, nincs is túl messze tőlünk, Skingradtől északra található a hely.

Ha akarjuk visszamehetünk Modrynhoz, de ez szükségtelen, csak annyit mond, hogy végezzük el a szerződésben foglaltakat. A barlangban járjunk be minden zugot, sok ládára akadhatunk, de a Journalhoz egy vízzel töltött terembe kell eljutnunk. Ha ezt megtaláltuk akkor már jó felé járunk. Jussunk el egy szobáig, ahol egy Zombi lebeg a víz színén, és vigyázzunk a rákokkal (Mudcrab). A journal egy falmélyedésben van egy nyitott ládával együtt. Vedd fel, foszd ki a ládát és menj ki a barlangból.

Menj vissza Maglirhoz ahol választhatsz, hogy elmondod Modrynnak, hogy te végezted el a küldetést vagy falazol neki. Később még hasznos lesz a segítsége, ezért érdemes lehet falazni neki, de ezt tényleg te döntöd el, válassz karakterednek megfelelően. Amikor visszamész Modrynhoz ő tudni akarja mi történt. Hazudhatsz neki Maglirról, elmondva hogy nem szegte meg a szerződést vagy megmondhatod az igazad. Akármelyiket választod megkapod az 500 arany jutalmat, de vesztesz néhány fame pontot ha megőrzöd Maglir nevét tisztának.

Kérj új küldetést Modryntól, aki elküld Leyawiin-ba, hogy nézz a körmére néhány céhtagnak, akik rontják a céh hírnevét. Ez lesz a Drunk and Disorderly küldetés.

Részegség és rendbontás - Drunk and Disorderly

A küldetést Modryn adja szintén Chorrolban.

Modryn elmondja, hogy a céhnek baja van 3 céhtaggal akik rendszeresen problémát okoznak Leyawiinben. Elmondása szerint ezek a rendbontók aláássák a céh hírnevét a környéken ezért elküld, hogy nézz utána ennek a tarthatatlan állapotnak. A három ember akit keresned kell, az Rellian, Vantus Prelius, and Dubok gro-Shagk akikre a városon belül a Five Claws Lodge nevű búfelejtőben lehet rájuk találni a nyugati kapuhoz közel.

Megérkezve a kocsmába a három céhtagot természetesen ott találod éppen italozás közben. Megkérdezve Vantus Preliust elmondja, hogy neki és a társainak problémás munkát találniuk, mert egy Blackwood Company névre hallgató zsoldos banda elhappol előlük minden megbízatást. Vantus biztosít afelől, hogy amennyiben sikerül nekik munkát szerezned, ők abbahagyják az ivást és a rendbontást.

Munkát szerezni nem lesz túl nehéz, először beszélj a csapossal aki Witseidutsei névre hallgat. Ő nagyon fog örülni, ha végre ezek a problémás alakok elmennek innen és ismét béke lesz az ivójában és hozzáteszi, hogy van egy helyi lakos Margarte akinek talán van megbízása a céh számára. Margarte amennyiben nincs otthon akkor valószínűleg valamilyen mágikus összetevők után kutat éppen, ezért tedd a küldetés aktívvá és kövesd a zöld nyilat, hamarosan meg fogod találni.

Margarte elmondja, hogy éppen az alkimista kísérleteihez keres olyanokat akik tudnának neki hozni Minótaurosz szarvat (Minotaur horns) és Ogre fogat (Ogre's Teeth). Nem igazán bízik a Blackwood Companyban, de sajnos afelől sem biztos, hogy a Harcosok Céhének szeretné ezt a munkát adni. Biztosítékot szeretne, hogy bízhasson a céhben ezért megkér, hogy szerezzünk neki 5 adag ektoplazmát (Ectoplasm). Ez az anyag ami a szellemek (Ghost és Wraith) elpusztítása után marad megtalálható egész Cyrodiilban, főleg elhagyott romok (ruins) mélyén. Ha van nálad 5 egység akkor már készen is vagy ha nincs akkor nincs mese szerezned kell valahonnan.

Ha megvan az 5 adag Ektoplazma menj vissza Margartehoz és add oda neki. Nagyon meg fog örülni és belátja, hogy a Harcosok céhe a legmegfelelőbb a feladatra, hogy hozzon neki Minótaurosz szarvat (Minotaur horns) és Ogre fogat (Ogre's Teeth). Menj vissza a Five Claws Lodge kocsmába és mondd el a jó hírt Vantusnak, majd utazz vissza Chorrolba Modrynhoz. Modryn nagyon megörül, hogy a munka sikeresen el lett végezve és megjutalmaz 500 arannyal. Az öröméből arra is futja, hogy kitüntet a Swordsman címmel, ha rákérdezel az előléptetésre.

Sajnos pillanatnyilag nincs több munkája számodra, megkér próbálkozz Azzan-nál Anvilben vagy Burz gro-Khash-nál Cheydinhalban. Ha Azzan-nál próbálkozol akkor megkapod a Den of Thieves küldetést, ha Burz gro-Khash-nál akkor pedig az Amelion’s Debt küldést kell elvégezned.

A mester fia – The Master's Son

Az aktuális feladat nem szerződés (contract) hanem kötelesség (Duties) és ismét Modryn Oreyn adja, nagyon a szívén viseli a céh sorsát.

Az ékkövekkel foglalkozó Galtus Previa elveszett a Nonwyll Cavern neveztű helyen miközben ékköveket keresett ezért megbíz, hogy keressük meg. A küldetés elég egyszerűnek látszik ezért úgy gondolja, egyúttal egy kis harci gyakorlatozás nem fog ártani a céhmester fiának Viranus Dontonnak sem. Modryn biztosra veszi, hogy Vilena túlságosan elkényeztette Viranust ezért is akar neki is feladatot adni. Sajnos a céhmester másik fia, Vitellus, elhunyt egy kontár módon elvégzett küldetés közben, ezért Viranust mindenképp meg kell őrizned élve. Elmondja, hogy amennyiben okos vagy erről egy szót sem szólsz Vilenának.

Viranust természetesen Vilena Donton házában találod. Nem tud erről a küldetés dologról és felettébb csodálkozik, hogy Oreyn maga akarja így. Elgondolkozik, hogy talán mégiscsak szólnia kellene az anyjának, de végül mégiscsak veled megy. A barlang nincs messze, Chorroltól északnyugatra fogod megtalálni. Amint belépsz sajnos szembesülni fog a könyörtelen valósággal, nemcsak Viranust lesz nehéz életben tartani. A barlang tele van trollokkal, ogrékkal és minótauroszokkal. Szerencsére Viranus „unconscious" ezért az életben tartása nem lesz túl nehéz, ha leverik is, akkor is fel fog kelni egy idő után. Nem úgy mint te. A trollok nem kimondottan szeretik a tüzet, ezért én egy tűzsebzéssel felvértezett kardot forgattam ellenük sikerrel. Ha ogrével találkoztam, akkor pedig a kardom hegyét bekentem egy kis méreggel, javítva a saját esélyeimet. Járd be a barlangot, amíg el nem jutsz a Nonwyll Chamber of the Titans ajtóhoz (kettő is van belőle) majd lemenve megtalálod Galtus Previa holttestét és csomó trollal körülvéve. Amikor a naplód frissül, hogy megtaláltad Galtust, juss ki a barlangból és menj vissza Chorrolba.

Modryn megörül, hogy sikerült Viranust egy darabban visszahoznod, és mellékesen megjegyzi, több mint érdekes, hogy a barlangbeli kreatúrák nem falták fel Galtus testét. Hmmmm…. Jutalmad amiért segítettél neki és Viranusnak egy varázsfegyver (pl. Dagger of Lightning) a szintedhez igazítva. A további kötelességekről (Duties) kérdezve megkapod a More Unfinished Business küldetést.

Még több befejezetlen üzlet – More Unfinished Business

Miután elvégezted a Mester fia küldetést, Modryn elmondja, hogy öreg barátod Maglir megint nem teljesített egy rá bízott küldetést. Meg lett bízva, hogy jelentkezzen egy mágusnál Bravilban ahol nem jelent meg. Utazz el Bravilba, keresd meg Maglirt, és természetesen végezd el a küldetést.

Bravilba utazva Maglirt megtalálod a The Lonely Suitor Lodge mögött. Csinos új páncélban feszít, elhagyta a Harcosok Céhét és csatlakozott a Blackwood Companyhoz. Természetesen mert az jobban fizet – ennyit a lojalitásáról.

Ha annakidején bemártottad Modrynnál (az első befejezetlen üzlete alkalmával) akkor nem fogsz megtudni tőle semmit a munkáról, amit el kellett volna végeznie. Ha annakidején falaztál neki, akkor elmondja, hogy egy Aryarie nevű mágust kellett volna felkeresnie a helyi Mágusok Céhében.

Ha nem kaptad volna meg a mágus nevét Maglirtól, akkor sem kell kétségbe esned, hiszen Modryn említette, hogy egy helyi mágusról van szó. Mágust pedig hol is lehetne biztosabban találni, mint a Mágusok Céhében! A nevet megkaphatod Modryntól is ha visszautazol hozzá, miután beszéltél Maglirral. Akárhogy is jutsz hozzá, menj el a helyi Mágusok Céhébe és beszélj Aryarieval. A mágus kicsit elégedetlen, hogy a céhnek ilyen soká tartott küldeni valakit, de azért odaadja a megbízást. Hoznod kell neki 10 adag Imp Gall-t a kísérleteihez, amivel foglalkozik. Segítségül elmondja, hogy valószínűleg a Robber's Glen Cave nevű helyen kellene kezdened a keresést.

A barlang északnyugatra van Braviltól nem túl messzire. A barlang tele van impekkel akik csak arra várnak, hogy leverd őket – nem lesz túl nehéz 10 adagot összeszedni.
Ajánlott végigjárni a barlangot, jó cuccokat lehet találni. Ha megvan a kért mennyiség, akkor menj vissza Aryariehoz. Örülni fog a friss adagoknak és mivel tudja, hogy a feletteseid megfizetnek ezért a munkáért, egy mágikus gyűrűvel azért megjutalmaz személyesen is. Ezután menj vissza Modrynhoz, és mondd el, hogy sikeresen elvégezted a küldetést. Kicsit csalódott, hogy a Harcosok céhe ismét vesztett egy embert a Blackwood Company javára, de azért kifizeti neked az 500 arany jutalmat. Ha rákérdezel az előléptetésre (Advancement) akkor kinevez Védelmező (Defender) rangba. Mielőtt elkölthetnéd a jutalmadat Modryn beszélni akar veled a Blackwood Companyról. Menj el hozzá sötétedés után.

Itt beszélve vele megkapod a következő feladatod ami az Azani Blackheart névre hallgat.

Feketeszívű Azani - Azani Blackheart

Miután találkoztál Modrynnal sötétedés után elmondja, hogy itt az idő a Blackwood Company felderítésére. Elmondja, hogy a cég folyamatosan rabolja a Harcosok Céhének embereit és megbízásait is, tönkretéve ezzel a céhet. Változtatnunk kell ezen a tarthatatlan állapoton.

Modryn gyanítja, hogy nincs minden rendben a Blackwood Company körül. Úgy néz ki válogatás nélkül elfogadnak minden munkát, és az eszközökben sem nagyon válogatnak, hogy elvégezzék azt. Például, amikor Azanival egy küldetésen dolgoztak, a Harcosok Céhe elvesztett 15 embert (köztük Vilena fiát Vitellust is) miközben egy ereklyét próbáltak megszerezni egy Argoth nevű mágusnak. Mikor nekik nem sikerült a Blackwood Company végezte el a feladatot. Utána Argoth is meghalt és az ereklye sem került elő, arra következtet, hogy a Blackwood Company valamire készül vele.

Természetesen ez mind csak spekuláció, ezért Modryn maga akar utána nézni, hogy mi történt, de Vilena a céhmester tudta nélkül. Ha csatlakozol Modrynhoz, akkor mindketten elmentek a Leyawiini Harcosok Céhébe, onnan pedig az Arpenia nevű helyre. Belépve hamar rá fogsz jönni, hogy az itt levő teremtmények nem igazán fognak akadályozni a feladat elvégzésében. Sima patkányok és rákok az egyedüli teremtmények de a csapdákkal ajánlatos vigyázni. Ha végeztetek a felderítéssel, Modryn elmondja, hogy ez a hely teljesen üres és a keresett tárgy sincs már itt. Az egyetlen, amiről megbizonyosodott, hogy a sejtése igaz volt. A Blackwood Company támadása csak ámítás volt. Megalkudtak a Feketeszívűvel, és feladták neki a varázslót, hogy ölje meg. Modryn meg akarja találni a Feketeszívűt és az ereklyét is, hogy megmutassa Cyrodiilnak milyen ármánykodást követett el a Blackwood Company. A keresést szerinte a közeli Atatar nevű romnál kellene elkezdeni.

Sajnos ide Oreynt követve kell menned, készülj fel egy lassú és unalmas útra. Mikor megérkeztek végre rögtön fel fog tűnni, hogy ez nem annyira elhagyatott, mint az előző volt, ezt banditák lakják. Juss el az ajtóig, ami az Atatar Haelia Dagon szintre visz. Itt szintén banditákkal és csapdákkal fogsz találkozni. A következő szint az Atatar Haelia Anga. Ez a szint viszonylag kicsi de ez nem jelenti, hogy a banditák kevesebben lennének. Ha kipucoltad ezt is menj tovább az ajtóhoz, ami az Atatar Loria nevű helyre visz. Ez az a hely ahol meg fogod találni Feketeszívű Azanit, aki egy redguard Elven páncélban. Miután megölted a naplód frissülni fog, illetve elveheted a gyűrűjét (Blackheart's Ring). A gyűrűt add oda Modrynnak, hogy bizonyítani tudja, nem a Blackwood Company volt aki megölte Azanit. Ki is tüntet Warder rangba illetve elküld Azzanhoz vagy Burz gro-Khashhoz további munkák ügyében.

Azzantól megkapod a figyelmetlen tanuló (The Wandering Scholar), Burz gro-Khashtól pedig a szökevények (The Fugitives) küldetést. Válassz kedved szerint.

Információ gyűjtés - Information Gathering

Modrynt a balul sikerült elhagyott bánya akció után nyugalmazták, így az otthonában találod. Elmondja, hogy a segítségedre van szükség a Blackwood Company legyőzéséhez. Az első feladat elfogni Ajum-Kajint, aki egy Argonian mágus és a Blackwood Company egyik vezetője. Őt a Glademist Cave nevű helyen fogod megtalálni. Ajum a felelőse azoknak a terveknek, amelyek a Blackwood Company terjeszkedését célozzák, Modryn szeretne elbeszélgetni vele.

Glademist Cave délre van a Narancs úttól (The Orange Road) Chorrol és Bruma között.

Bemenve verekedd magad át a Blackwood Company harcosain. Ajum-Kajint egyedül találod a barlang végében és meg is adja magát amennyiben mindenki mást már megöltél a barlangban. Miután feladta magát, együtt menjetek vissza Modrynhoz, hogy kikérdezhesse. Modrynnak nincs különösebb lelkiismeret furdalása, hogy miként szeded ki belőle az információt. Csak annyit kér, hogy ne öld meg amíg nem beszélt. Két út van, hogy az információt kiszedd belőle. Az egyik hogy összevered nagyon amíg nem beszél. A másik, hogy meggyőzöd valamilyen módon (pl. megvesztegetés (Bribe)). A 90-es disposition a cél. Ekkor az argóniai elmondja, hogy a cég több mint 100 tagot számlál és a vezetőjük Ri'Zikar. Ha a cég titkára vagy kíváncsi azt nem fogja elmondani, hanem egyszerűen öngyilkos lesz. Hmm…megtudtunk pár dolgot de nem eleget, néhány elem még hiányzik a puzzle-ből. Ennek ellenére Modryn örül az információknak és megajándékoz a következő tárggyal ami a Lesser Amulet of Interrogation, Amulet of Interrogation, vagy Greater Amulet of Interrogation a szintedtől függően.

Itt az idő, hogy beépülj a Blackwood Company közé, ez lesz a beszivárgás (Infiltration) küldetés.

Beszivárgás – Infiltration

Menj el Leyawiinba és keresd a Blackwood Company házat, szemben van a helyi Harcosok céhével stílszerűen. Beszélj Jeetum-Zeevel, akit általában a második szinten lehet megtalálni. Egyből persze nem fog menni a csatlakozás, leküld a Company Training Hallba. Ez egy csapdának látszik, de nem az. Egy küldetéshez kell csatlakoznod, amelyben néhány goblint kell kipucolni a Water's Edge nevű helyről.

Itt fogod megtudni, hogy a Blackwood Company ereje egy úgynevezett életnedv (sap) amit egy Hist fából nyernek. A cég saját maga állítja elő a főzetet. Valahol az épületben van egy a legendás fából. A főzet látszatra nem tesz veled semmit, de amint megiszod egyből Water's Edge-ben találod magad. A hely valóban tele van goblinokkal, ess neki te is az új társaiddal együtt. Ha valami azért zavar mindeközben az nem baj…a goblinok valahogy olyan emberiesen viselkednek. Mikor az utolsó goblin is kimúlt kapsz egy naplóbejegyzést, miszerint a település tiszta. Indulsz vissza, de ehelyett Modryn házában találod magad. HUH.. Modryn szerint eszméletlenül találtak Leyawiin utcáin. A Hist főzet megtette a magáét. Vissza kell menned Water's Edge-be, hogy tiszta fejjel derítsd ki mi történt. Visszamenve egy borzalmas mészárszéket találsz. Mindenkit lemészároltak embereket és állatokat. Csak nem te és a többi új társad tettétek ezt?

Menj vissza Modrynhoz. A Hist fa és a főzet maga a gonosz – ezt most már tudod. El kell pusztítanod.

A Hist – The Hist

A dolgod, hogy megtaláld és elpusztítsd a Hist fát ami a Leyawiini Blackwood Company házban van valahol. Modryn figyelmeztet, hogy a fát biztosan zárt ajtók mögött őrzik, és biztosan Ri'Zakar, aki az egyetlen kulcsot őrzi.

Lépj be a Hallba és mindjárt találkozni fogsz Ja'Fazirral. Hűséged a Harcosok Céhéhez nem titok többé, ézért öld meg és vedd el tőle Jeetum-Zee szobájának a kulcsát. Menj be a szobába, öld meg Jeetum-Zeet és vedd el tőle Ri'Zakar szobájának a kulcsát. Öld meg őt is majd szerezd meg a kulcsot ami a termet nyitja, ahol őrzik a Hist fát.

Belépve megtalálod a fát, körülvéve valamilyen idegen szerkezettel, illetve 2 argóniai mágust. Öld meg mindkettőt. Már csak le kellene állítani a gépezetet ami a fát fertőzi. Találsz ott néhány csődarabot (loose pipes), ezeket kell felhasználnod, hogy megakasztva a kerekeket tönkre tedd a gépet. Miután a gép tönkrement, elmúlt a rontás lépj ki a teremből, ahol össze fogsz futni egy régi ismerőssel. A kedves jó öreg Maglir nem lesz túl boldog, hogy elvesztette a jól fizető munkáját, neked is támad. Most van itt az idő, hogy ezt a kis pénzéhes patkányt megleckéztesd. Modrynhoz visszamenve megajándékoz a Helm of Oreyn Bearclaw sisakkal. Illetve megkér, hogy mondd el Vilena Dontonnak amit véghezvittél. Vilena egész kis műsort fog előadni a csalódást, frusztrációt majd örömöt és büszkeséget. Végül belátja, hogy már nem ő a legmegfelelőbb ember a céhmesteri feladatok ellátására, ezért neked adja a címet.

Ezzel te lettél Céhmester (Master) a Harcosok Céhében !!!

Ám ezzel még nincs vége. Javasolja, hogy vedd ismét állományba Modrynt mint másod parancsnokod. Elsőre Modryn meg fogja tagadni, de végül meg fogod győzni.

Mint céhmester megkapod a GuildMaster's chest láda kulcsát, amelyben gyűlni fog az arany illetve tárgyak amiket a céh szerez majd. Havonta adhatsz utasításokat Modrynnak, hogy mivel törődjön leginkább úgymint új emberek toborzása vagy minél több megrendelés teljesítése. Ezeket havonta változtathatod. Ha nem változtatsz akkor Modryn a legutóbbi utasításaidat fogja követni.

CHEYDINHAL

Amelion adóssága - Amelion’s Debt

A küldetést Burz gro-Khash adja Cheydinhalban. Elmondja, hogy egy Beiene Amelion nevű nőnek a céh segítségére van szüksége, a család ősi sírhelyéből lenne szüksége valamire. Ameliont a Water’s Edge településen találod, messze délre Leyawiintől.

Amelion házát északon találod a településen belül. Beszélgetve vele elmondja, hogy egy adósság visszafizetéséhez kéri a segítséget. Az apja nagy szerencsejátékos volt és sajnos nagy adósságot halmozott fel, amit neki kell kiegyenlítenie. Hogy ezt megtehesse, szüksége van a nagyapja kardjára és páncéljára, ami a családi sírban van eltemetve, ha ezt eladja akkor lesz pénze. Itt választható, hogy adsz neki 1000 aranyat amivel rendezheti az adósságát, akkor nem kell látogatást tenned a sírboltban. Ha ezt választottad, akkor szimplán fizesd ki és menj vissza Burz gro-Khashhoz a jutalmadért.

Ha viszont nem vetsz meg egy kis kardcsörtetést, akkor keresed fel a sírt amelyet a The Lower Niben folyó partján találsz, nem messze délkeletre a településtől. Ahogy számítani lehetett – szellemek és előhalottak fognak fogadni. Juss el a Szarkofágok termébe (Sarcophagus Chamber), ahol egy erős (az, hogy milyen erős a te szintedtől függ) szellem fogad, add meg neki a megnyugvást. A következő darabokra lesz mindenképp szükséged ezeket feltétlen vidd magaddal: Brusef Amelion's Cuirass and Brusef Amelion's Sword.

Ezeken felül sok értékes dologhoz juthatsz ha kifosztod az összes tárolót amit találsz ezek a Brusef Amelion's Boots, Brusef Amelion's Gauntlets, Brusef Amelion's Greaves, Brusef Amelion's Helmet, and Brusef Amelion's Shield. Ha a kard és a vért megvan, menj vissza Amelionhoz. Amelion nagyon meg fog örülni neki és ismét választás elé kerülsz. Odaadhatod neki a kért fegyvert és vértet, illetve ha meg akarod tartani akkor ismét felajánlja, hogy add oda neki az 1000 aranyat. Válaszd a neked megfelelőt és térj vissza Burz gro-Khashhoz Cheydinhalba. Burz gro-Khash elégedetten kifizeti neked az 500 arany jutalmat a fáradozásaidért.

Ha nem végezted el a Den Of Thieves küldetést akkor menj Azzanhoz Anvilba, ez a következő lépés. Ha elvégezted akkor Burz előléptet Protector rangba a Céhen belül és elküld Modryn Oreynhez, hogy megkapd a The Master’s Son küldetést.

A szökevények – The Fugitives

A kedves és megnyerő modorú Burz elmondja, hogy néhány szökevény garázdálkodik errefelé, akik a Bravili börtönből szöktek meg. Rettegésben tartják a lakosságot a környéken és téged kér meg, hogy tegyél ez ellen az állapot ellen. Mivel Burz nem ad ennél több fogódzkodót, utazz el Bravilba és kérdezősködj egy kicsit. Győzködj egy kicsit ha kell, és meg fogod tudni, hogy a négy szökevény a Bloodmayne Cave nevezetű helyen található. A Bloodmayne Cave-t pontosan nyugatra a Lorsius folyó partján fogod meglelni. Lépj be és tegyél eleget a megbízatásodnak. Ashanta-t és Hlofgar-t a barlang első felében, Dreet-Lai-t és Enrion-t (ő egy nekromanta) a barlang második felében fogod megtalálni.

Visszatérve Burzhoz Cheydinhalba kifizeti neked a szokásos 100 aranyat és gratulál a jól végzett munkáért. Ha nem végezted el a figyelmetlen tanuló (The Wandering Scholar) küldetést akkor elküld Azzanhoz Anvilba. Ha már elvégezted akkor Burz kinevez Guardian rangba és elküld Modryn Oreynhoz Chorrolba. Ez lesz az Elhagyott bánya trolljai (Trolls of Forsaken Mine) küldetés.

A nemesúr lánya – The Noble's Daughter

Burzot meglátogatva egy érdekes feladattal szembesülsz. Meg kell találnod egy ork nemesúr Lord Rugdumph lányát. Burz megbíz, hogy menj el és személyesen beszélj a nemesúrral, az eltűnés ügyében. Egyben figyelmeztet, hogy ne legyél faragatlan az úrral és a családjával. Ezt persze Burz mondja, aki egy felettébb megnyerő modorú fickó, de sebaj.

Lord Rugdumph birtoka északra van Cheydinhaltól, északkeletre az Arrius tótól. Beszélj Lord Rugdumphal, és kérdezz rá mi történt Lady Rogbuttal. Erre ő elmondja, biztos benne, hogy valami szörnyű teremtmények rabolták el a lányt.

Hát keressük meg ! A térkép mutatni fogja merre kell menned. Hamarosan meg fogod találni Lady Rogbut gra-Shurgakot, aki éppen 3 ogre (mi más?) társaságában időzik. Verd le őket, majd kísérd vissza a hölgyet az apjához.

Lord Rugdumph is nagyon boldog és örömében megajándékoz a Rugdumph's Sword nevű karddal, ami a családjáé már generációk óta. Visszatérve Burzhoz magkapod a szokásos 100 aranyadat, és egy újabb küldetést a Mystery at Harlun's Watch-ot.

A Harlun Watchi rejtély – Mystery at Harlun's Watch

Burz újabb (és egyben utolsó) küldetése Harlun's Watchba szólít, ami délre található Cheydinhaltól. Ha megérkeztél akkor beszélj egy Drarana Thelis nevű nővel. Ő elmondja, hogy a falubeliek gyanús fényeket látnak a közeli mocsaras barlangnál (Swampy Cave). A település elküldött egy kis csoportot felderíteni a fényeket, de azóta sem tértek vissza. Drarana megbíz, hogy keresed meg az eltűnt csoportot és derítsd ki honnan jönnek a fények.

A Swampy Cave délkeletre van a településtől, a Roed folyó partján. Ha közelebb mész akkor kapsz egy naplóbejegyzést miszerint a fényeket Will-o-wispek okozzák. Verd le őket, majd mivel a csapatnak semmi nyoma, menj be a barlangba. A barlang két szintes jelentős mennyiségű troll által lakva. Nem ritka, hogy kettesével vannak, vigyázva közlekedj. Az első szint végében megtalálod a csoportot kiterítve, melyről egy naplóbejegyzés is tájékoztat. Arról is tájékoztat, hogy meg kell ölnöd az összes maradék trollt a barlangban. Ha ezt megtetted, akkor ismét kapsz egy bejegyzést, hogy mondd el Draranának amit találtál.

Drarana nem túl meggyőzően a bánatát fejezi ki, hogy a trollok lakmározták a szomszédjait, de őszintén örül, hogy minden trollt megöltél a barlangban. Meg is jutalmaz a Mind and Body Ring nevű gyűrűvel.

Ezután visszamehetsz Burzhoz elmondani, a küldetés teljesítve. Megkapod a 100 aranyat és elmondja, hogy nincs több küldetése számodra. Ha elvégezted Azzan utolsó küldetését akkor Burz kitüntet a Champion címmel, és hozzáteszi, hogy a pletykák szerint Oreyn látni kíván.