Aki követi a Facebook oldalunk híreit, az tudja, hogy az elmúlt napokban felpörögtek kissé az események a The Elder Scrolls Online háza táján. (Ezek nagy része persze nem, vagy csak félig hivatalos). A múlt hétvégén lezajlott az első zárt, meghívásos PVP teszt, amelyre főleg azokat hívták meg, akik már korábban is teszteltek a játékban. A vélemények egyelőre vegyesek: elsőre nem volt rossz, de közel sem tökéletes. Abban egyetért mindenki, hogy van még mit javítani a PVP-n a következő fél évben.

Aztán kikerült rengeteg kép a friss béta kliensből, amelyek linkjeit mindenki elérheti az FB oldal posztjai között (illetve a megfelelő fénykép albumban). Ide, a TES HQ cikkei és hírei közé nem kerülnek fel addig, amíg tart az NDA (titoktartási szerződés) -  amelyet bár mi nem írtunk még alá, de úgy döntöttünk a szerkesztőkkel közösen, hogy ellentétben más oldalakkal, a kiszivárgott anyagokat egyelőre nem közöljük le, csak Facebookon osztjuk meg azzal, aki érdekel. A friss anyagokért érdemes lájkolni az oldalt, mert a legtöbb anyag csak ideig-óráig érhető el.

Ami a hivatalos dolgokat illeti, érkezett egy újabb kérdezz-felelek, ezúttal a mitológiai háttér volt terítéken. Következzen ennek összefoglalója, némi kiegészítéssel itt-ott.

Kérdés: A legutolsó Daggerfall Szövetségről szóló cikkben meg lett említve, hogy Lainlyn városa is jelen lesz a játékban. Ez azt jelenti, hogy esetleg több dolgot is megtudunk a Hárpiákról? Esetleg részt is vehetünk a Riglamethán? Esetleg a Lainlyn Sárkánykardja is újra felbukkan?

Válasz: Lesznek kalandok az Alik’r Desert környékén, pontosabban Tava’s Blessing városa körül, amely lényegében Lainlyn városának az őse. Találkozhatunk majd a Lainlyn családdal, akikről később kapja a város a nevét (egy átnevezés után). Továbbá lesznek kalandok a sivatagban, amelyek kötődnek a Hárpiákhoz. Többet egyelőre nem árulhatnak el erről.

Megjegyzés: A legenda szerint az első Hárpiák egykoron Lainlyn város Daedra imádó lakosai voltak, akiket büntetésből (vagy egyéb nem ismert okokból) megátkoztak, és így Hárpiákká váltak. Erre az eseményre aztán minden évben megemlékeznek a városban a Riglamentha nevezetű éves ünnepség keretében, amelyet „szeptember” 12-én (Hearth Fire hónap 12. napján) tartanak, hagyományosan.

A Lainlyn Sarkánykardja (Dragonsword of Lainlyn) egy egykezes kard, tűzsebzéssel és stamina csökkentéssel, amelyet a TES IV. Oblivionban szerezhettünk meg – miután másodjára is megöltük az amúgy már régen halott gazdáját, Lord Kaint, akit egy vicces kedvű nekromágus fel akart támasztani, de nem sikerült teljesen, így szegény Lordból "csak" egy csontváz harcost csinált, akit persze nekünk kellett agyoverni. Végleg.

Kérdés: Az The Elder Scrolls Online idején Orsinium, mint az Orkok fővárosa már létezik? Esetleg, mint királyság?

Válasz: Köszönhetően a Daggerfall Szövetséggel kötött megállapodásnak, cserébe a katonai segítségért a Wrothgar régióban élő orkok megkapták Orsiniumot. Jelenleg is próbálják újjáépíteni és belakni (lásd a Daggerfall Szövetség háttértörténetét). A régió déli része így már Kurog ork király és vele Orsinium uralma alá tartozik, de az északi területeken továbbra is szétszórva, különféle erődökben és katonai táborokban élnek szétszórva az orkok.

Kérdés: A TES V. Skyrimban rengeteg Ork erőddel találkozhattunk Skyrim vidékeit járva. Mi a történetük? Most, hogy az Orkok és az Északiak egymás ellen harcolnak az ESO-ban, hogy alakul a kettejük viszonya?

Válasz: Rengeteg Ork él szerte Tamrielen, leginkább erődökben és katonai táborokban. Legtöbb esetben nem foglalkoznak a külvilággal, elvannak maguknak, nem szólnak bele az emberek és elfek örökös harcába. Egyedül a Wrothgar régió Orkjai a kivételek, akik csatlakoztak a Daggerfall Szövetséghez. (És persze mindig van az a pénz vagy ígéret, amiért egy-egy Ork légió összeáll és szolgál valakit). De ők sem puszta úri kedvük miatt. A korábbi időszakban folyamatosan csak üldözték és gyilkolták az Ork nemzetet, akiknek nagyon elegük lett már a folyamatos szívásból. Szerettek volna végre egy saját és biztonságos államot maguknak. A Daggerfall Szövetség megígérte nekik, hogy ha segítenek a Szövetségek Háborújában a Breton és Redguard népnek, akkor megkapják azt, amire vágynak.

Kérdés: Nagy Breton rajongóként már a Morrowind óta csak velük játszok, így egyértelmű, hogy az ESO-ban is a Daggerfallhoz fogok csatlakozni. A kérdésem az, hogy mi a helyzet a Forsworn frakcióval? Jelen lesznek a játékban, akár küldetések akár önálló frakció keretében? Mindig is azt gondoltam, hogy a sztorijuk nagyon érdekes, és szeretném tudni, hogy lesz e lehetőségünk ezt a kérdést körbejárni, lévén az Első Kor óta, így az ESO idején is jelen vannak már?

Válasz: Kezdjük azzal, hogy bár a Reachmen (a Forsworn "őse") elég közel áll a Bretonhoz, mégis inkább önálló fajnak tekinti magát, ahogy a Breton sem szívesen emlegeti ezt a rokoni kapcsolatot. A Reachmen nem játszható faj az ESO-ban, mivel lényegében mindenkivel ellenséges viszonyban állnak jelenleg. Természetesen jelen lesznek a játékban, High Rock, Hammerfell, Skyrim, de még Cyrodiilban is fognak nem kevés gondot okozni. A Forsworn nincs jelen az ESO-ban, lévén ők a Negyedik Korban alakultak meg a Reachmen népből kiválva.

Megjegyzés: Reachmen - talán a „puszta népe” illik rájuk a legjobban - a Breton ősök egy boszorkányságot folytató aránylag primitív körülmények között élő törzse, aki annak idején elszakadt a Breton High Rockban élő nemzetétől, és levonult a Reach nevű hatalmas Skyrimi területre (lásd a TES V. Skyrim játék ide vonatkozó zónáját), és ott élt egészen a Negyedik Korig. Törzsi szokásokra épülő, erősen mágiahasználó társadalmuk főleg barlangok mélyén, vagy szedett-vedett falvakban élt évezredeken keresztül, aránylag békében - bár az kétségtelen, hogy volt gond velük nem kevés. De a barlangok mélyén megtűrték őket - amíg nem okoztak gondot, maradhattak a Reach területén.

A Negyedik Kor kezdetén, az Oblivion krízis után a Thalmor úgy gondolta, hogy ideje visszafoglalni némi területet a meggyengült Birodalomtól, elsősorban Hammerfellt, ezért váratlanul nekimentek az északi szomszédjuknak. Annyira meglepte a Birodalmat a támadás, hogy az Aldmeri könnyebben és gyorsabban győzött, mint sem azt elsőre gondolták az elfek. Ez persze felbátorította őket, és innentől kezdve az Aldmeri Domínium célja a teljes Birodalom elfoglalása lett (újra), és megindultak Cyrodiil irányába, mint már oly’ sokszor a történelem során. A Birodalmi erők kénytelenek voltak a tartományokban lévő Császári Légiókat visszarendelni a Trón védelmére.

Amikor Skyrim délnyugati részén, a Reachen állomásozó Légió is visszavonult, a Reachmen nép úgy döntött, ideje kihasználni az alkalmat, és megszerezni a Reach területét. Sikeresen fellázadtak, és megalakították a független királyságukat. Ez volt a „Forsworn lázadás”.

Amikor a Thalmor és a Birodalom közötti háború kicsit lecsendesedett (megszületett a Fehér Torony Egyezmény), akkor a Birodalomnak végre volt ideje szétnézni a tartományokban. A Reachen történteket nem hagyták szó nélkül. Mivel az összes légió nagy része odaveszett a háborúban, ezért a Markathi Jarlhoz fordultak segítségért. Megígérték az Északiaknak, hogy ha segítenek visszafoglalni a Reach területeit a lázadóktól a Birodalom számára, akkor Skyrimban szabad vallásgyakorlás lesz újra, vagyis újra lehet majd Talost „imádni”. Az ígéret több volt, mint kedvező, ezért az Északiak Markarth Jarljának utasítására létrehoztak egy Északiakból álló milíciát, amelyet egy bizonyos Ulfric Stormcloak vezetett, hogy visszafoglalják a lázadóktól a területet. Szépen lassan sikerült is, és kb. egy év alatt ki is űzték a lázadókat Markarth környékéről (mondjuk nem volt nehéz, Ulfric ismerte a Thu'um-t, ami nem kicsi segítség volt a lázadás leverése során). A lázadók túlélői az erdőkbe és barlangokba menekültek és ők lettek a későbbi, a TES V. Skyrimban is látott Forsworn nép. Sok sok évvel az ESO története után.

Bár a kérdéshez ez már nem kapcsolódik, de érdemes megemlíteni (és picit tovább vinni a sztorit), hogy a szabad vallásgyakorlás lehetősége nagy „kincs” volt akkoriban. Azt nem árt tisztázni, hogy a Thalmor és a Birodalom közötti háborút lezáró pillanatnyi békemegállapodás egyik legfontosabb feltétele az volt, hogy Talost (Tiber Septimet, az egyetlen emberi "származású" Istent) törölni kellett az Istenek közül, mert az Elfek már csak ilyenek. Ki nem állhatták azt, hogy egy „koszos semmirekellő ember” is ott figyel az Istenek között. A Forsworn lázadás miatti Birodalmi ígéret, miszerint Skyrim területén szabadon lehetett újra Istenként kezelni Talost, kiverte a biztosítékot a Thalmornál (a Birodalmat nem érdekelte a dolog, felőlük aztán azt imádtak az Északiak, akit akartak).

Miután látták az elfek, hogy a Talos imádat központja Markarthban van, és erőteljesen Ulfrichoz köthető a dolog, követelték, hogy azonnal tartóztassák le Ulfricot, meg az összes követőjét és vessenek véget a Talos dicsőítésének. A Markathi Jarl megijedt, nem akarta felrúgni az háborút lezáró egyezményt. Félt, hogy kirobbant egy újabb háborút, ha nem teljesíti a kérést, ezért simán elárulta Ulfricot és csapatát, és letartóztatta őket. Azokat, akik nem olyan régen még neki segítettek visszaszerezni a területet a lázadóktól. A börtönben ülve értesült Ulfric az apja, a Windhelmi Jarl haláláról. Szabadulása után átvette apja helyét Windhelmben, és innen már egyenes út vezetett a Viharköpenyes Lázadáshoz, amelynek történetét a Skyrimban megismertünk és alakíthattunk.

Ennyit a Forswornokról :)

Kérdés: Tamriel legidősebb épülete a Adamantine Torony (vagy Direnni Torony) High Rockban. Lesz rá lehetőség, hogy meglátogassuk ezt a „világhírű” építményt az ESO-ban?

Válasz: Az Illiac Öböl partján állva látható az Adamantine Torony. Hogy meglátogatható e? Majd kiderül :)

Kérdés: A Mane-k (Khajiit vezetők) a nevükön kívül rendelkezik majd valami egyéb jellegzetességgel? (Hogy kik a Mane-k és miért fontosak, arról az Aldmeri Domíniumot bemutató cikkben lehet bővebben olvasni)

Válasz: A Mane választás egy olyan esemény, amelyben a játékos is kulcsszerepet fog játszani Észak Valenwood és Nyugat Elsweyr kalandjai során. Hogy ez mit jelent, a játékban meglátjuk.