oldal: 6 / 7

 

Vissza a jövőbe
The Throat of the World

Egy újabb fárasztó szekérút, majd a sok ezer lépcső megmászása után megérkezek a szerzetesekhez, High Hrothgarba. Azonnal felkeresem Arngeir-t a dolgozószobájában. Nem sokat vacakolok, azonnal a lényegre térek. Tanítsa meg nekem azt az Üvöltést, amivel legyőzhetem Alduint! Meglepődik. Felpattan a székéből, feszült tekintettel áll meg előttem. Most már én is meglepődök. "Honnan tudsz erről? Kivel beszéltél?" - kérdezi mérgesen.

Elmagyarázom, Alduin Falán láttam mi történt korábban, és onnan tudok a speciális üvöltésről is.

"De Alduin Fala elveszett. Senki... ah, szóval a Pengék! Kik mások?" - csattan fel. Hát, én nem mondtam, hogy közük van hozzá. - "Hihetetlen! Ezek mesterévé váltak annak, hogyan üssék bele az orrukat olyan dolgokba, amelyet a legkevésbé sem értenek. Felelőtlenségük nem ismer határt. Állandóan keresik a lehetőséget, hogy a Sárkányvérűt eltérítsék a bölcsesség útjáról. Te meg? Hát semmit sem tanultál tőlünk? Semmit sem értettél meg? Egy egyszerű báb akarsz lenni a Pengék kezében, hogy elérjék szánalmas kis céljaikat?"

Mi van? Alduin fenyegeti a világot, a Pengék és én csak meg akarjuk állítani. A Szürke Szakállúaknak ez nem fontos? Hm?

"Hogy én mit akarok, nem számít. Ezt az Üvöltést csak egyetlen egyszer használták a történelemben. És most arra készülsz, hogy újra használd? Nem gondoltál még arra, hogy Alduin sorsa nem az, hogy legyőzzék? Nem gondoltál még arra, hogy akik legyőzték a múltban, azok csak elhalasztották a Végítélet napját, és nem megakadályozták? Ha a világ sorsa az, hogy végetérjen, akkor legyen! A körforgás nem áll meg. Legyen világvége és lássuk mi következik utána! Ezért aztán ne várj tőlem segítséget! Addig nem, amíg nem térsz vissza a bölcsesség útjára"

Lydiával összenézünk. Ez meghülyült. Hagyjuk elpusztulni az egész világot? Hagyjuk, hogy Alduin elpusztítson minden lelket? Francokat! Akkor keresek máshol segítséget. Sarkon fordulok, és otthagyom a Arngeirt, mielőtt olyat teszek, amelyet magam is megbánok. Alig lépek ki a folyosóra, hirtelen megmozdul a föld, de úgy, hogy a falak is beleremegnek.

"Arngeir! Rek los Dovahkiin, Strundu'ul. Rek fen tinvaak Paarthurnax!" - dörmögi egy mély hang sárkány nyelven. Utoljára akkor hallottam ilyet, amikor a meghívást kaptam ide High Hrothgarba.

"Sárkányvérű, várj!" - lép utánam Arngeir, szemét lesütve - "Kérlek bocsáss meg! Meggondolatlan voltam. Engedtem, hogy az érzéseim elragadjanak és elhomályosítsák az ítélőképességemet. Einarth mester az előbb emlékeztett, hogy mi is a feladatom. A döntést, hogy segítsünk-e vagy sem, nem az én dolgom meghozni. Tudnod kell, hogy az Üvöltést, amelyet keresel, nem tudjuk megtanítani neked. Egyszerűen nem ismerjük. Sajnos azt sem is tudjuk merre tanulható. Annyit tudunk róla, hogy Sárkánytépésnek hívják. Sose tartozott a Hang Útja tanítás üvöltései közé, ez más, nem illik a Tanításba. Ez egy nagyon ősi üvöltés. Emberek alkották, azok, akik a történelem kezdetén az Alduin vezette Sárkány Szekta uralma alatt éltek Skyrimban. Egész életükben szenvedtek a sárkányok terrorja miatt, ezért egy egész nemzet dühét, haragját, kínját és keservét foglalták bele az üvöltésbe. Tudnod kell, amikor megtanulsz egy üvöltést, akkor az üvöltés a részeddé válik, egész énedre hatással lesz. Mondhatni, idővel, te magad leszel az üvöltés. Ezért vigyázz! Ahhoz, hogy ezt a Sárkánytépést megtanuld, gonosszá kell válnod!"


Vállalom a kockázatot. De ha a Szürke Szakállúak sem tudják merre tanulható az üvöltés, akkor ki? Vége mindennek? Hogy győzöm le Alduint?

"Erre a kérdésre csak Paarthurnax, a mesterünk adhat választ. Amennyiben úgy dönt." - csillan fel némi reménysugár. - "Ő adta át nekünk a Hang Útja tanításait. A Világ Torkának a leges legmagasabb csúcsán él, egyedül. Még hozzánk is nagyon ritkán szól, nem hogy idegenekhez. Már az kiváltságnak számít, ha láthatjuk őt. Csak azok juthatnak el hozzá, akikben megvan az erő. Gyere velem. Megtanítunk neked egy üvöltést, amely segítségével eljuthatsz a mesterünkhöz.

A szerzetesek az Kolostor udvarának északi részéhez, egy kapuhoz vonulnak. Követem őket. A kapu mögött egy keskeny út vezet fel a hegynek, feltehetően a mesterhez. Az ösvény távoli nyomvonalából szabad szemmel nem sokat látni, iszonyú a köd és komoly vihar tombol a hegycsúcs körül. A már korábban látott módon, a Szürke Szakállúak megtanítják nekem a Tiszta Égbolt üvöltést. Hárman egy-egy apró üvöltéssel egy-egy jelet izzítanak a földre, amelyekből megtanulom az üvöltést alkotó három sárkányszót. Majd egyikük áramoltat belém egy kis sárkánylelket, teljessé téve a tanulást. A három sárkányszó, az Égbolt, Tavasz és a Nyár. Bármikor, ha használom az üvöltést, minden zavaró időjárási tényező megszűnik, és kitisztul az égbolt. Köd, eső, hóesés, hófúvás, innentől nem akadály. Ahhoz, hogy eljussak Paarthurnaxhoz, szükségem lesz az üvöltésre, Arngeir szerint. A mesterhez vezető utat ugyanis mágikus erő védi. "Maradj az úton, fókuszálj a célra és akkor el fogod érni a csúcsot".

Hamarosan kiderül, hogy a mágikus erő alatt különféle halálos időjárási elemeket kell érteni. A felfelé vezető utat néha egy-egy sűrű köd, elektromos vihar vagy fagyasztó hóvihar keresztezi. Ezeket az új üvöltéssel simán elhesegetem. Könnyű dolgom van, de üvöltés nélkül képtelenség lenne átjutni akár csak egy ilyen akadályon. Hogy honnan tudom? Kipróbáltam. Egy hóviharon akartam átjutni, üvöltés nélkül. 5 másodpercig bírtam, ha Lydia nem ránt vissza, ott fagyok meg. Trükkös csapda ez, meg kell hagyni.

Már esteledik, amikor a csúcs közelébe érek. Az utolsó kanyar után, a hegy tetején egy Sárkányfalat pillantok meg. Örömöm nem tart sokáig, a magasból egy hatalmas arany színű sárkány huppan a földre, pár méterre előttem. Kardomért nyúlok harcra készen, amikor megszólal.

"Drem Yol Yok. Üdvözöllek, wunduniik. Paarthurnax vagyok. Ki vagy te? Mi cél hozott ide az én strunmah... hegyemre?"


Nocsak. Még sem lesz itt harc? Úgy fest, ez szelídebb mint az eddigi sárkányok. Elrakom a fegyverem, és kissé kényszeredetten mosolygok a sárkányra. Szerintem tudja ez, hogy ki vagyok, sőt, megkockáztatom, még azt is tudja, miért jöttem.

"Igaz. Vahzah. Jól beszélsz Dovahkiin, bocsáss meg. Nagyon rég volt, amikor utoljára tinvaak idegennel. Elcsábított a lehetőség, hogy akár hosszabban is beszélgethetünk."

De ha a sárkány imád beszélgetni, akkor miért is él a hegy tetején egyedül? Nincs senki más, akivel tudna dumálni? A papok például? Arngeir egész bőbeszédű, már-már egy pletykafészek.

"Evanaar bahlok. Sok olyan dolog van a világon, amelyet mindennél jobban akarunk, de tudjuk, jobb nem megtenni. Dreh ni nahkip. Fegyelemmel a kísértés, tagadással a csábítás ellen. De mondd csak, miért jöttél ide, volaan? Miért zavartad meg a meditálásomat?"

Hát, jobb ha egyből a lényegre térek. Arngeirnél nem jött be, itt talán működik. Meg akarom tanulni a Sárkánytépés üvöltést. Bár így belegondolva, elég furcsa kérés ez... egy sárkány előtt állva.

"Drem. Nyugalom! Előbb egy apró formalitás, amelyet meg kell ejtenünk, ha két dov először találkozik. A régi hagyományok szerint, az idősebb beszél először. Halld az én Thu'um! Érezd a csontjaidban! Tedd a magadévá, ha tényleg Dovakiin vagy!"

A következő pillanatban Paarthurnax egy "Sárkánytűz"-t üvölt a mellette álló sárkányfalra. Közelebb lépek. A falon egy új sárkányszó jelenik meg. TŰZ. Még közelebb lépek, és ahogy az már lenni szokott, apró szédülés kíséretében, megtanulom a TŰZ sárkányszót, amely az előbb szemléltetett "Sárkánytűz" első szava. Örülök neki, ennek még nagy hasznát veszem. Főleg a nyamvadt Trollok ellen.

"Egy kis ajándék neked, Dovahkiin. Yol. Úgy tanultad meg a TŰZ-et, ahogy egy igazi sárkány tenné. De most mutasd meg, mire vagy képes! Köszönts  úgy, ahogy egy dovahhoz illik!" - lövésem sincs mire gondol. Hogy köszöntsem? Ezt most nem értem. - "Mire vársz? Dovahkiin vagy, vagy nem?"

Hát, nincs jobb ötletem, ezért a frissen tanult Sárkánytűzzel odapörkölök Paarthurnaxnak.

"Aaah, igen! Sossedov los mul. A sárkányok vére nagyon erős benned. Nagyon sok idő telt el azóta, hogy örömöm telt beszélgetni valakivel, a saját fajtámból. Szóval. Vetted a fáradtságot, és eljöttél hozzám. Nem egy egyszerű túra egy ez egy joor....halandónak. De még egy Dovah Sosnak sem. Sárkányvérű! Mit szeretnél tőlem? A Sárkánytépést? Csak azért nem jöttél volna el idáig, hogy tinvaak kicsit egy öreg Dovahhal. Nem. Te A fegyvert keresed Alduin ellen. Gondolom beszéltél már a Szürke Szakállúakkal. Gondolom nem is akarták, hogy ide gyere. Nem meglepő. Nagyon védenek engem. Bahlaan fahdonne. De hiába jöttél Dovahkiin... Sajnos, nem ismerem azt az üvöltést, amelyet keresel. Krosis. Én nem ismerhetem. A te fajtád, a joorre...halandók kreálták ezt a fajta fegyvert a dov...sárkányok ellen. A mi hadrimme...agyunk nem képes fel sem fogni azt az üvöltést."

Hát szuper. Folyamatosan csak nem, nem és nem, amit kapok válaszul. Így aztán kemény lesz a harc. De ha nem tudják se a Szürkék, se a mesterük, egy sárkány, aki kitől tanulhatom meg?

"Drem! Mindent a maga idejében. Először egy kérdésre válaszolj. Miért akarok megtanulni ezt a Thu'um-t?"

Miért miért? Szeretem ezt a világot, a szépségével és a hibáival együtt, nem akarom hogy elpusztuljon.

"Prozah! Egy egy jó indok. Sokan gondolják így még rajtad kívül. Nem mindenki, de sokan. Néhányan úgy tartják, hogy semmi sem állandó, mindennek véget kell érnie egyszer. Minden ami lezár valamit, egyben elindít valami újat. Talán ez a világ is, csupán egy következő korszak bölcsője? Lein vokin? Megakadályoznád az elkövetkező világ születését?"

Mint a pinty. A következő világ gondoskodjon magáról, de ne a mi kárunkra!

"Paaz. Elfogadható válasz. Ro fus... Talán, te nem megakadályozod, hanem csak kiegyenlíted azokat az erőket, amelyek a világ gyors pusztálásért dolgoznak. Még mi, akik az idővel együtt létezünk, mi sem láthatjuk a múltban, hogy mi fog történni a jelenben. Wuldsetiid los tahrodiis. Ki tudja? Lehet, azok, akik gyorsítani akarnak a történéseken, tetteikkel pont hogy lelassítják a folyamatokat. Vagy fordítva? Ki késleltetni szeretné a bekövetkezendőt, lehet épp ezzel gyorsítja? Nem lehet tudni. De eleget beszéltem, biztos unod már. Térjünk rá a kérdésedre."


"Tudod e, miért lakom itt a Monahven... hogy is hívjátok, a "Világ Torkának" csúcsán? Nem gondolkodtál még ezen, ugye? Ez Skyrim legszentebb hegye. Zok revak strunmah. Sőt, ez a legfontosabb hegység a világon. Ez az a hely, ahol az őseid, az első emberi halandó Hang csatába hívta Alduint, és legyőzte őt. Felmerül a kérdés, hogy a Sárkánytépéssel csinálták-e? Igen is, meg nem is. Viik nuz ni kron. És ha már itt tartunk, Alduint sem győzték le teljesen. Gondolj bele! Ha akkor sikerült volna, itt lennél-e ma előttem, keresvén a... legyőzéséhez vezető utat? Az Északi őseid a Sárkánytépéssel csak megnyomorították Alduint. De ez önmagában nem volt elegendő a győzelemhez. Ok mulaag unslaad. A Kel...az Ősi Tekercs kellett oda. Igen. Az őseid arra használták a Tekercset, hogy az időben előre küldjék őt."

Hogy mi? Az ősi Északiak, akik fellázadtak Alduin és a sárkányok terrorja ellen, nem legyőzték őt, hanem csak ártalmatlanná tették, majd több ezer évvel késtőbbi korba száműzték? Ide, hozzánk?

"Nagyjából, bár nem volt szándékos a tettük. Sokan remélték, hogy Alduin ezzel örökre eltűnik az idő végtelen folyamában, és végleg elfelejtődik. Meyye. Én már akkor tudtam, ez így nem fog működni. Tiid bo amativ.  Bár az idő végtelen és örök, de tudtam, hogy egyszer, valamikor meg fog érkezni Alduin egy későbbi korba, ahol a legkevésbé sem számítanak rá. Ezért is éltem itt. Több ezer évig vártam a pillanatra, hogy megjöjjön. Azt tudtam, hogy hol fog megjelenni. Itt, ahol megtörtént a dolog. De azt nem, hogy mikor."

Értem. Szóval a Sárkánytépés nem elég. Kellene az Ősi Tekercs is. Öööö... mi is az?

"Hmm... Hogy is magyarázzam el a te nyelveden. A dov rendelkezik egy tökéletes kifejezéssel rájuk, de az joorre nem. Az Ősi Tekercs egy ereklye, az időn kívülről. Nem létezik, de mégis, mindig is létezett. Rah wahlaan. Ezek... a teremtés apró szilánkja. Több van belőle. A Kelle...Tekercseket, ahogy ti hívjátok, gyakran a jövendölésekhez használják. Igen, az összes Hősökkel kapcsolatos prófécia az Ősi Tekercsekből származik. Megtalálhatók bennük mind a múlt, jelen és jövő eseményei. De mindez semmi a valódi erejéhez képest. Zofaas suleyk. Ha sikerül elhoznod ezt a Kel... Ősi Tekercset ide, a Tiid-Ahraanhoz, a hegy tetejére, a csata helyszínére, ide, az Idővonal sérüléséhez... akkor talán azzal a Tekerccsel, amellyel az őseid megsértették az Idővonalat, talán képes leszel visszamenni az időben, sérülésének másik végébe. Igen. Az őseid idejébe. Csak és kizárólag ott, tőlük tudod megtanulni a Sárkánytépés üvöltést. Azoktól, akik létrehozták. Hogy merre találod meg a Tekercset, nem tudom. Nem követtem figyelemmel, mi történt a világban az elmúlt pár ezer évben. Valószínű többet tudsz a mai világról, mint én. Bízz az ösztöneidben Dovahkiin. A sárkányvéred majd mutatja az utat."


Egy dolgot nem értek csak. Hogy képes a Tekercs Alduint az időben előre vagy hátra küldeni?

"Vomindok. Nem tudom. Mi dov, a Akatosh gyermekei vagyunk. Speciálisak. Mint halhatatlanok és mint a legfőbb Isten, Akatosh leszármazottjai, nagyon kötődünk az időhöz. Figyelmeztettem az őseidet, hogy gondolják át még egyszer, kissé elhamarkodott a tervük. Nem biztos, hogy jó ötlet száműzni Alduint az idő végtelenjébe. Sajnos nem láthattam előre a következményeket, csak sejtettem. Nust ni hon. Az idő egy örökké hömpölygő folyó. Amit egyszer beledobsz, az előbb-utóbb partot ér valahol. Nem mintha hallgattak volna rám. Látom meglepődtél. Igen, sok tanácsot adtam nekik. Az embereknek. Nem csak az őseid lázadtak fel Alduin thur...zsarnoksága és terrorja ellen. Páran a sárkányok közül, mi is segítettük az embereket a harcukban. De ők nem bíztak bennünk. Ni ov. A fontosabb terveiket a vezetőik titokban tartották előlünk. Messze voltam innen, amikor megtörtént az Alduin elleni ütközet. Az összes dov érezte, ahogy az Idővonal megsérül."

"Ha megtalálod a Tekercset, nincs vele sok dolgod. Csak hozd el ide! Úgy hiszem, a Tekercs enged majd kapcsolatba lépni a múlttal, a Tiid-Ahraan keresztül. Látni fogod mi történt, ott leszel a Sárkánytépés teremtésének pillanatában. Akkor majd érezni fogod az erejét, és megismered az üvöltést, minden akkor szerzett tapasztalattal együtt. Nem tudom milyen lesz, sose láttam működés közben. Azt mondják, hatására a sárkányok megismerik, milyen is a halandóság. Vvonmindoraan... ez elképzelhetetlen ez egy halhatatlan sárkány... számunkra. A múltban látni fogod őket is... wuth fadanne... a barátaimat is. Hakon, Gormlaith, Felldir. Ők az első halandók, akinek megtanítottam, hogy használják emberként a sárkányüvöltéseket. Ők voltak az első Hangok, akik megalapozták a Hang Útja tanait. Ők voltak később az Alduin elleni lázadás vezetői. Ők alkották meg azt is, amit keresel. A legnagyobb Hősök voltak a maguk idejében. Sahrut hunne. Az Északiaknak sok hőse volt azóta, de olyan nagyok mint ők, egy sem."

"Bízz az ösztöneidben Dovahkiin. A sárkányvéred majd mutatja az utat." - ismétli Paarthurnax a jótanácsot a beszélgetés végén.

Sok kérdésre kaptam választ, de sok újabb kérdés merült fel. Szóval Alduint nem győzték le a múltban, hanem meggondolatlanul előreküldték az időben. Pechemre, pont az én koromba. Viszont, ahhoz hogy legyőzzem újra itt és most, halandóvá kell tennem. Ehhez meg kell tanulnom Sárkánytépés üvöltést, amelyet persze nem tudok megtenni ebben a korban. Tehát vissza kell mennem a múltba, az Északi őseimhez, ott meg kell tanulnom a  üvöltést személyesen azoktól, akik létrehozták. Igen ám, de ahhoz, hogy visszamenjek a múltba, előbb meg kell szereznem azt az Ősi Tekercseket, amelyek sosem léteztek és mégis, mindig léteztek.

Hát... Sürgősen beszélnem kell Esbernnel. Azt hiszem a Szürke Szakállúakat most kihagyom a buliból.

 

 



Megosztás

 

 

 

 


Az oldalon található cikkek, ismertetők © The Elder Scrolls HQ | www.elderscrolls.hu © gumininja HQ 2005 - 2015.
The Elder Scrolls Online © 2013 ZeniMax Media Inc | The Elder Scrolls(TM) © Bethesda Softworks LLC, a ZeniMax Media company.